Nagy Zoltán, a Századvég európai uniós és oktatási üzletágának vezetője elmondta, tavalyhoz képest az általános eljárás számait tekintve idén többen jelentkeztek felsőoktatási intézményekbe, többen is nyertek felvételt, és az államilag támogatott tanulók száma is növekedett.

Nem változott a legnépszerűbb szakok sorrendje idén sem

Murai László, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke szerint a középiskolából kilépő diákok életében ez az első olyan időszak, amikor eldönthetik, mi az, amit a legszívesebben tanulnának. A legoptimálisabb szakot úgy választják ki, hogy számot vetnek az elkövetkezendő életükről, és figyelembe veszik saját preferenciáikat.

Nagy Zoltán hozzátette, a legnépszerűbb szakok sorrendje nem változott idén sem. Eddig is és most is a gazdasági és a műszaki területek vannak az élen, ezeket pedig a pedagógusképzés, az informatika, az orvos- és az egészségtudományi szakok követik.

Érdekes, hogy az informatikai szakokra évről évre nő a jelentkezők és a felvettek száma is, de idén szinte minden szakra több jelentkezőt vettek fel, mint tavaly. Egy tavalyi közvélemény-kutatás eredményeiből kiderült, hogy míg a fiatalabb jelentkezők érdeklődés alapján jelölik meg inkább a szakokat, addig az idősebbek azokra a területekre szeretnének bekerülni, melyek elvégzése után magasabb bérekre számíthatnak a munkaerőpiacon.

A kormány üzenete eljut a fiatalokhoz

Murai László véleménye szerint a kormány üzenete eljut a fiatalokhoz, hiszen egyre népszerűbbek azok a felsőoktatási szakok, amelyek szakképesítést adnak. Ezeken a területeken egyrészt szakember hiány van, másrészt köztudott, hogy sokkal versenyképesebbek, köszönhetően az új ipari forradalomnak.

Többen külföldre mennek élettapasztalatot szerezni, világot látni, mielőtt elkezdenék hasznosítani a felsőoktatásban szerzett tudásukat. Akik Magyarországon kezdik meg és fejezik be felsőoktatási tanulmányaikat, mégis külföldön töltenek utána bizonyos időt, sokkal nagyobb eséllyel térnek vissza, mint azok, akik már eleve nem Magyarországon végzik tanulmányaikat. A külföldi egyetemeken végzőknek nehéz a visszatérés, hiszen a társadalmi hálójukat nem itthon építik ki, legyen szó akár magán vagy a szakmai jellegű kapcsolatokról.

Forrás: hirado.hu