Az elsők között kezdődött az építése, de várhatóan az utolsók között éri el a határt az M3-as autópálya. A legvégső 23 kilométeres szakasz tervezésére a közelmúltban írt ki pályázatot az állami beruházó, a beruházásban szerepel egy Tisza-híd is.

Az M3-as autópálya jelenleg Budapest határától Vásárosnamény körzetéig tart, Kelet-Magyarország főútjából már csak a beregdaróci magyar–ukrán határátkelőig tartó szakasz ­hiányzik még. Az uniós közbeszerzési értesítőben olvasható felhívás szerint a vállalkozónak 23 kilométer hosszú, autópályává fejleszthető, kétszer két forgalmi sávos autóutat kell megterveznie. Az egybefüggő út új nyomvonalon halad majd, három méter széles fizikai elválasztó sávval rendelkezik, a koronaszélessége húszméteres lesz. A vállalkozó feladata az engedélyezési tervek elkészítése, a szükséges építési engedélyek beszerzése.

Az útszakaszon négy külön szintű csomópont és egy kétoldali egyszerű pihenőhely épül. Maga a határátkelő színvonalas, komplex pihenőhelyként is szolgál majd, és lehetőséget ad a személyautók, kamionok várakozására is. A mérnököknek összesen mintegy harminc műtárgyat kell megtervezniük, köztük egy új, várhatóan 210 méter támaszközű Tisza-hidat, valamint feladatuk lesz a vásárosnaményi mérnökségi telep kibővítése is.

Érdekes, hogy miközben az M3-as autópálya építése az elsők között indult meg, hiszen a fővárostól Gödöllőig tartó szakaszt már 1978-ban átadták, a magyar államhatárt vélhe­tően az utolsók között éri majd el. Az uniós csatlakozást követő években felgyorsult hazánkban az autópálya-építés, és a M3-as út – leágazásai segítségével – bekapcsolta Kelet-Magyarország megyeközpontjait a gyorsforgalmi hálózatba. Ennek köszönhetően Miskolcra 2004-ben, Debrecenbe 2006-ban, Nyíregyházára 2007-ben ért el a kétszer két sáv.

A 2010-es években, a kormányváltást követően újabb sztráda-építési hullám vette kezdetét. Az ­M3-as Nyíregyházát délről elkerülve tovább haladt Vásárosnaményig, de a fejlesztés üteme elmaradt a térségbeli programoktól. Ennek legfőbb oka, hogy a magyar–ukrán határon zajló közúti forgalom jelentősen visszaesett a rendszerváltás, valamint a Szovjet­unió és a KGST felbomlása óta eltelt évtizedekben.

Az M3-asból Mezőcsátnál ágazik el az M30-as Miskolc felé, de már épül a szlovák határátkelő felé a folytatás. A Miskolc–Tornyosnémeti projekt három szakaszra bontva valósul meg. A Miskolc–Szikszó közötti szakasz 10,4, a Szikszó–Encs közötti, 24,2, az Encs–Tornyosnémeti közötti szakasz 22,15 kilométer hosszú. Ha elkészül, kapcsolódva a határ túloldalán már megépült szlovák R4-es sztrádához, közvetlen összeköttetést biztosít majd Kassával.

Az M35 Görbeházánál ágazik el Debrecen felé, és elhaladva a hajdú-bihari székhely mellett, tovább épült Erdély irányába. Mint lapunk is beszámolt róla, 2018 végén elkészült az M35-ös Debrecen és Berettyóújfalu közötti 18,7 kilométeres szakasza. Ezzel az M35 elérte az M4-es keleti végét. Emellett átadták az M4-es autópálya Berettyóújfalu közelében fekvő leágazásait és a 47-es főutat összekötő 1,5 és 2,9 kilométeres pályaszakaszokat is.

A még hiányzó határ közeli szakasza tervek szerint az idén elkészül. A két utóbbi határkeresztező úttal, az M30-assal és az M4-essel egy észak-déli irányú tengely jön létre a Kassa, Miskolc, Debrecen és Nagyvárad vonalon. Ez pedig része a Balti-tengert az Égei- és a Fekete-tengerrel összekötő közlekedési folyosónak, a Via Carpatianak. A tervek szerint 2021 végére a Via Carpatia teljes, mintegy 340 kilométeres, magyarországi szakaszán megindulhat a forgalom.

Forrás: Magyar Nemzet