Életművel és épületekkel bővült a nyíregyházi értéktár

Mint írtunk róla, a Hungarikum Bizottság október 17-i döntése értelmében a „Bokortanyák” kiemelkedő nemzeti érték lett, bekerült a Magyar Értéktárba. Másnap ülésezett a Nyíregyházi Települési Értéktár Bizottság – ez a teljes rendszer alapja, melynek a csúcsát a hungariku­mok jelentik. A döntés értelmében négy új nemzeti érték került be az értéktárba, mely így már 63 darabból áll. Kulturális örökségként emelték be az ajánlások alapján Sebestyén Sándor szobrászművész életművét, a Móricz Zsigmond Színház, s külön a Bencs Villa épületét és kimagasló kultúraközvetítő szerepét, míg az Épített környezet kategóriája a nyíregyházi Városháza épületével bővült. Az alábbiakban az indoklásokból idézünk.

Sebestyén Sándor szobrászművész életműve

Sebestyén Sándor Lónya községben született, 1968-ban az NDK-ban vállalt munkát, a jénai üveggyárban dolgozott, később jelentkezett a lipcsei képzőművészeti főiskolára, ahol szobrászatot tanult. 1973-ban a nyíregyházi Universil Üvegtechnikában helyezkedett el, ahol tovább képezte magát az üvegmegmunkálás terén, valamint a szintén nyíregyházi Tóth Sándor szobrászművész által vezetett szobrász szakkörbe járt, majd Nyíregyháza és Budapest között ingázott, hogy a Képzőművészeti Kivitelező Vállalatnál autodidakta módon kitanulhassa a szoboröntés tudományát. 1980-ban kérte felvételét a Művészeti Alapba. Sikeres felvételi után a szobrászati tagozat tagjává válhatott, szabadfoglalkozású alkotóként hivatása lett a művészet.

1981-ben a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház társalgójába készült első köztéri portré domborműve Somogyi Gyuláról. Közel száz köztéri alkotást készített, melyek legtöbbje Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében látható. Nyíregyháza városában körülbelül húsz alkotását csodálhatjuk: domborműveket, emléktáblákat, cégéreket és szobrokat. Itt található munkái pl. a Szarvas paléta, Vécsey Károly mellszobra, a Kossuth téri Mars és Vénusz bolygókép, vagy a Kállay Gyűjtemény cégére. Utolsó köztéri alkotását is Nyíregyházán leplezték le, a Sanyika – Jövő című bronz ivókutat, sajnos már csak posztumusz. Alkotó éveiben Nyíregyházán élt, nyíregyházi szobrászművészként emlegette a szakma és a nagyközönség. Itt alapított családot és itt élt 2010-ben bekövetkezett haláláig.

A nyíregyházi Városháza épülete

A Kossuth tér meghatározó épülete a megyeszékhely egyik legrégebbi középülete, az eklektikus stílusú, műemléki rangra emelt Városháza, amely a fennállása óta számos megyei és városi hivatalnak adott otthont. Az árkádos bejáratú, reneszánsz hangulatú, eklektikus épület földszinti traktusát 1840-ben kezdték építeni Povolny Ferenc (1777–1847) debreceni építőmester tervei alapján és Lipniczky Imre helyi kőművesmester kivitelezé­sében, amelyet 1842-ben vehettek birtokba a város tisztviselői. Az 1867-es kiegyezés után, a Törvényszék Nyíregyházán való felállításának lett a következménye, hogy a Városházát Benkó Károly (1837–1893) pesti építész tervei alapján, eklektikus stílusban a korábbi épület nagy részének átalakításával emeletesre bővítettek, amely így ettől kezdve „igazságügyi palota”-ként funkcionált. A törvénykezés hivatalai 1872-tõl kezdtek beköltözni az épületbe, míg a homlokzat két szélén egy-egy 170 cm magas, öntött cinkből készült nőalak, a római Juszticia megkettőzött ábrázolása kapott helyet. A Városháza dísztermében zajlott le 1883-ban a hírhedt „tiszaeszlári per.”

Miután 1876-ban Nyíregyháza lett az új megyeszékhely, Nagykállóból megérkezett a vármegyei adminisztráció is, amely az épület nagytermében tartotta a törvényhatósági üléseit. Végül 1891-ben a Városháza északi részébõl kitelepült a Törvényszék, míg a vármegye tisztviselői 1892-ben költöztek át az Alpár Ignác tervezte Megyeháza új épületébe. 1912-re nyerte el a Városháza a ma is látható külső képét. Az épületben számos nagy történelmi személy megfordult: dr. Eötvös Károly (1842–1916) ügyvéd, Mikszáth Kálmán (1847–1910) író, de a vendégszoba lakója volt Móricz Zsigmond (1879–1942) író is.

A Móricz Zsigmond Színház épülete és kimagasló kultúraközvetítő szerepe

Nyíregyházi színielőadásokról már 1831 júniusából származnak helyi híradások, bár ekkor még nem volt önálló színházépülete és társulata sem városunknak. A ma is álló kőépület Alpár Ignác tervei alapján csak több évtized múlva, 1894. február 6-án, az egykori Széna piacon nyílt meg. Önálló nyíregyházi társulat alapítására pedig csaknem 100 év elteltével, 1981-ben került csak sor. A Móricz Zsigmond Színház Nyíregyháza, és a vármegye kulturális életének meghatározó szereplője, sikeres vidéki kőszínház. Napjainkban hat különböző helyszínen szolgálja a kultúra ügyét: a Móricz Zsigmond Színházban a Nagyszínpadon, a Krúdy Kamaraszínpadon, a Bárány Frigyes Stúdióban, valamint nyaranta, a megújult, közel 1000 férőhelyes Rózsakert Szabadtéri Színpadon. Üzemeltetőként a Bencs Villában várják a nézőket. Az egykori Helyőrségi Művelődési Otthon felújítva, Szindbád Színháztörténeti Rendezvénytér néven kapcsolódik be a Kulturális Negyed pezsgő mindennapjaiba (belső és szabadtéri színpaddal), a Szindbád Bisztrónak is helyet adva. A teátrum szervezésében valósul meg minden nyár végén a VIDOR Fesztivál (idén 22. alkalommal).

A színház nívós szakmai és a társadalmi igényeknek is megfelelő programot kínál a megyeszékhelyen és a vármegyében, küldetésének tekinti a színház-, tánc- és zeneművészét sokszínűségének és értékeinek gyarapítását, az előadások, koncertek széles rétegekhez való eljuttatását, a gyermek- és ifjúsági korosztály számára kulturális élmények nyújtását, az előadóművészetekre fogékony nézővé nevelés előmozdítását is.

A Bencs Villa épülete és kimagasló kultúraközvetítő szerepe

A nyíregyházi Sóstói úti villasor impozáns épülete a Bencs Villa, melynek építtetését dr. Bencs Kálmán polgármesteri időszakának derekán, 1925-ben határozta el. A család tulajdonában lévõ, Sóstói úttól az Ószőlő utcáig elnyúló szőlőbirtokra Várallyai Sándor mérnök tervei alapján két év múlva készült el az eklektikus épület, mely a mai napig meghatározó eleme az 1920-as, ’30-as években kiépült nagypolgári villasornak. A gazdasági válság, valamint a polgármester halála miatt a Bencs család anyagi biztonsága megrendült, mivel a villa építését banki kölcsönből finanszírozták, így tulajdonjoga elveszett. A második világháborút követően előbb tüdőszanatórium működött az épületben, majd óvodának adott helyet. 1989-tõl tanszálloda és a város vendégháza volt.

A közelmúltban felújított Bencs Villa napjainkban régi fényében ragyogva, a kultúra és a művészet színhelye, mely már történelmi kávézóval, kiállításokkal, valamint rendezvények, esküvői és üzleti fotózások helyszíneként is várja az érdeklődőket a színház üzemeltetésében.