Elfogadták a brüsszeli EU-csúcson az Oroszország elleni szankciós csomagról szóló zárónyilatkozatot. A részleteket az Európai Bizottságnak kell kidolgoznia. A dokumentum szerint Oroszország illegális katonai akcióival súlyosan megsérti a nemzetközi jogot és az ENSZ Alapokmányának alapelveit, és aláássa az európai és a globális biztonságot és stabilitást.Oroszország teljes felelősséggel tartozik ezért az agressziós cselekményért és az általa okozott összes pusztításért és életveszteségért - írják.

Szankciók a pénzügyi szektorra, az energia- és a közlekedési ágazatra, a kettős felhasználású árukra, valamint az exportellenőrzésre és az exportfinanszírozásra, a vízumpolitikára, az orosz magánszemélyek további jegyzékbe vételére és az új listázási kritériumokra vonatkoznak.

Alexander De Croo belga szövetségi miniszterelnök a tanácskozásra érkezésekor elmondta: “harapós” szankciókra van szükség Moszkva ellen, és “rendkívül meg kell nehezíteni az orosz vezetés működését a nemzetközi környezetben”.

Janez Jansa szlovén kormányfő érkezéskor kifejtette: az Oroszország elleni szankciók bevezetése mellett az is fontos, hogy az Európai Unió kilátásba helyezze Ukrajna mielőbbi teljes jogú EU-tagságát 2030-ra. Jansa azt is elmondta, hogy Mateusz Morawieczki lengyel kormányfővel közös levelet írt alá, amelyben sürgetik az EU-t a csatlakozási tárgyalások felgyorsítására Ukrajnával, Moldovával és Georgiával.

Gitanas Nauseda litván elnök sajnálatát fejezte ki, hogy az EU “nem volt elég sikeres” abban, hogy megakadályozza Oroszország katonai hadműveletét. Véleménye szerint is Ukrajnának “sokkal átláthatóbb” utat kell mutatni az uniós tagsághoz.

A lengyel miniszterelnök, Mateusz Morawiecki azt nyilatkozta a jelen lévő újságíróknak, hogy az EU-nak meg kell állítania Moszkvát, és ennek érdekében egységesnek kell lennie a szankciókat illetően.

Olaf Scholz német kancellár kijelentette: Vlagyimir Putyin orosz elnök “nem fogja megnyerni ezt a háborút, mert Európa polgárai békét, jogállamiságot és demokráciát akarnak”. Azt is elmondta, hogy Oroszország kizárása a SWIFT globális bankközi fizetési rendszerből nem lesz része a Moszkva elleni második uniós szankciócsomagnak.

“Nagyon fontos, hogy most megállapodjunk a már előkészített büntetőintézkedésekben, és minden mást tartogassunk olyan további helyzetre, amikor az végképp szükségessé válik” – nyilatkozta az újságíróknak a német kancellár.

Josep Borrell, az EU kül-és biztonságpolitikai főképviselője megerősítette, hogy pénteken az uniós tagállamok külügyminiszterei “hivatalosan is megállapodnak a szankciókról, amelyeket a vezetők ma este politikailag jóváhagynak”.

Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöke csütörtök reggeli sajtótájékoztatóján erősítette meg: a bizottság által javasolt második szankciócsomag az orosz gazdaság stratégiai ágazatait fogja érinteni, azzal a céllal, hogy “megakadályozza Oroszország hozzáférését a kulcsfontosságú technológiákhoz és piacokhoz, és gyengítse az ország gazdasági bázisát, valamint modernizációs képességét”.

A rendkívüli EU-csúcson a tagállami vezetők következtetéseket fogadtak el, és hangsúlyozták: “az Európai Tanács a lehető leghatározottabban elítéli Oroszország Ukrajna elleni, provokálatlan és indokolatlan katonai agresszióját, továbbá Fehéroroszország részvételét az agresszióban”.

A politikusok leszögezték: egyetértenek a további korlátozó intézkedések bevezetésében, amelyek az orosz pénzügyi szektorra, az energia- és a közlekedési ágazatra, a kettős felhasználású termékekre, valamint az exportellenőrzésre és az exportfinanszírozásra, a vízumpolitikára, és további orosz személyek szankcionálására terjednek ki.

Az állam- és kormányfők emellett további büntetőintézkedések elfogadására szólítottak fel Fehéroroszországgal szemben, valamint arra, hogy az Európai Bizottság “terjesszen elő vészhelyzeti intézkedéseket, többek között az energiaellátással kapcsolatban”.

Forrás: hirado.hu