Mély fájdalommal tudatjuk, hogy 2021. április 2-án, életének 76. életévében elhunyt Szabó Tünde színművésznő és színműíró, színházunk Déryné-díjas alapító és örökös tagja – ez áll a színház közleményében.

Szabó Tünde főiskolásként és fiatal színésznőként több magyar filmben szerepelt, majd 1967-ben diplomázott a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, Ádám Ottó tanítványaként. Egy évadot a kecskeméti Katona József Színházban töltött. 1968-tól 1973-ig a Pécsi Nemzeti Színház, 1973 és 1981 között a Vidám Színpad színésznője volt, ezután érkezett Nyíregyházára, amikor megalakult az önálló társulat.

Szabó Tünde mesélte egyszer a magyar dráma napján, hogy Illyés Gyula neki írt szerepet a Testvérek című drámájába. Mesélte egyszer, hogyan gondozta súlyos beteg rokonát. Azt is mesélte egyszer egy nyíregyházi filmforgatás alkalmával, a színház épp olyan fárasztó és fontos, mégis mellőzött, aki nem kap szerepet a filmvásznon. Arról is mesélt egyszer, hogyan tud egy férfi hitelesíteni egy nőt és fordítva. Sokat mesélt, hiszen sokat tudott az életről és a szakmáról. Nem epizodista volt. Igazi, vérbeli színésznő. Főszereplő. És ma is az, amikor ahhoz a korosztályhoz szólunk, akik tapsoltak még neki a nézőtéren. Vörösmarty Csongor és Tündéje volt a Móricz Zsigmond Színház nyitóelőadása 1981 őszén. Ilma szerepét kapta. Országos esemény volt, hiszen a bemutató estéjén színház született. Jött utána egyik nagy kedvence, a Nem félünk a farkastól, majd a Rezeda Kázmér. Segítsd a királyt!, Orpheusz alászáll, Gyöngéd barbár, Tangó, Koldusopera, Sári bíró, Hyppolit, Pygmalion, Szomorú vasárnap, Vén Európa Hotel, Arzén és levendula, az Ördögök, vagy Figaro házassága és a búcsúzó előadás, az Őrült nők ketrece mellett is hosszasan lehetne sorolni csak a nyíregyházi előadásait. Fontos szerep volt életében a Hegedűs a háztetőn Golde-ja. Ebben a darabban találtak egymásra a Tevjét alakító Hetey Lászlóval, akivel élete végéig boldog házasságban éltek.

„Nagy szerepek sora várt rá. Tulajdonképpen ő volt Bárány Frici, meg a Gerbár Tibi mellett a színház gerince. Utána szépen beleöregedett más szerepekbe, de ez volt neki a fénykora, a Móricz Zsigmond Színház első pár esztendeje. Az a fajta ember volt, aki nem tudott színház nélkül létezni. Tulajdonképpen a legnagyobb baja öregségében, amikor eljöttünk a színháztól, hogy azt érezte, már nem nagyon bírja. Én elsősorban, mint feleségre emlékszem rá. Nagyon ritkán adatik meg, hogy az ember ajándékba kap egy olyan társat, mint ő. 30 évet éltünk együtt. Mind a ketten lemondtunk már arról, hogy valaha is igazi társat fogunk találni, amikor a Hegedűs a háztetőn alatt a két főszerepet eljátszottuk, és egymásra csodálkoztunk és egymásra találtunk” – idézte fel emlékeit Szabó Tünde társa, Hetey László színművész.

Vakító kék szemével és szőke hajkoronájával, kedves mosolyával, elegáns megjelenésével, intelligenciájával, bársonyos hangjával lenyűgözte nézőit és kollégáit is. 

„Nem akarom megbántani, de fiatal koromban imádtam és szerelmes voltam bele, amikor a filmekben szerepelt. Utána már csak a színpadon találkoztam vele nagyon későn Nyíregyházán. Nagyszerű színésznő volt, kedves ember, jó ízléssel, egy kitűnő ember volt, és nagyon kedveltük egymást. Én felnéztem rá, és hittem neki, bármit mondott. De ő azért nagyon értette a színházat, a színészetet. Ha szakmailag nem felelt meg valami, nyersen kimondta, és nem lehetett rá megsértődni, mert igaza volt” – emlékezett Szabó Tündére egykori kollégája, Puskás Tivadar.  

Szabó Tünde színműíróként is jelen volt Nyíregyházán. Bemutatták zenés mesejátékát, a Kvantum Fantum csapdáját, majd 1990-ben A küszöbön című színművét, melynek főszereplője Rékasi Károly volt. Színpadi adaptációit Dosztojevszkij Feljegyzések az egérlyukból és Petőfi Sándor A hóhér kötele című regényéből írta. Munkásságát Déryné-díjjal jutalmazták.

Rá emlékezünk a Szieszta pénteki adásában is. Szabó Tünde temetéséről később intézkednek.