Elhunyt Törőcsik Mari, a nemzet színésze és a nemzet művésze, a magyar színjátszás felejthetetlen alakja – közölte a Nemzeti Színház pénteken.

A Kossuth-nagydíjas, kétszeres Jászai Mari- és Balázs Béla-díjas színésznőt életének 86. évében, hosszas betegség után pénteken hajnalban érte a halál. A Nemzeti Színház saját halottjának tekinti.

Törőcsik Mari személyében a magyar színházművészet pótolhatatlan egyéniségét gyászoljuk – hangsúlyozza a Nemzeti Színház közleménye.

„Törőcsik Mari számára a színház jelentette az életet. Amikor 2009-ben a klinikai halál állapotából visszatért, régi barátja, az orosz rendező, Anatolij Vasziljev „visszarendezte” az életbe Kaposváron A naphosszat a fákon című előadásban. Később is betegeskedett, sokszor gyenge volt, ám amikor a színpadra lépett, elképedve figyeltük azt az erőt, tartást, energiát, amit a szerepén keresztül mutatott. Igen, kivirult, eleven lett. Nyoma sem volt a gyengeségnek. Csodáltuk, irigyeltük: honnan van ebben a beteg és törékeny testben az az erő, amit a színpadra lépve mozgósít. Magányosan élt férje, Maár Gyula halála óta. Tudtuk, hogy a színház adott neki erőt az élethez. Az, hogy van dolga, feladata” – olvasható a Nemzeti Színház közleményében.

Pályafutása alatt számtalan emlékezetes filmes és színházi szerepet játszott, alakításait több tucat díjjal ismerték el világszerte, a cannes-i és a Karlovy Vary-i nemzetközi filmfesztiválon is elnyerte a legjobb színésznőnek járó díjat.

„A lényeg, hogy te tudjál szeretni"- ez volt Törőcsik Mari hitvallása

„Tudjátok, én képtelen vagyok szeretet nélkül élni. Minden áldott nap, amikor felkelek, arra gondolok, hogy mennyire csodálatos dolog az a rengeteg szeretet, amely engem körülvesz.”

Az ország egyik legismertebb színművésznője, Törőcsik Mari valóban szeretve érezhette magát, mind a szakma, mind pedig a közönség által. Pályafutása során rengeteg díjat és elismerést kapott, a legfontosabbak a Nemzet Színésze és a Nemzet Művésze titulusok, továbbá háromszoros Kossuth-, kétszeres Jászai Mari- és Balázs Béla díj büszke tulajdonosa. Nem utolsó sorban pedig érdemes és kiváló művész, valamint a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. 2020-ban a magyar dráma napján a Széchenyi-örökség Okmánya elnevezésű elismerést is átvehette, melyet azok a művészek kapnak, akiknek a magyar nyelv ügyéért való munkásságát és művészi teljesítményét a Széchenyi-család tagjai a Széchenyi-örökséget gazdagító értéknek tartják - írta az MTVA Archívum.

Már kisgyermekkorától kezdve érlelődött benne a gondolat, hogy egy nap színésznő lesz, így 1954-ben el is kezdte tanulmányait a Színművészeti Főiskola operett szakán. Habár az akkori szabályok tiltották, hogy főiskolásokat szerződtessenek, Fábri Zoltán mégis őt választotta Körhinta című – azóta ikonikussá vált - filmjének női főszerepére. Filmbéli partnerével, a korszak közkedvelt és szintén tehetséges színészével, Soós Imrével tökéletes párt alkottak, nevüket egycsapásra megismerte az ország.

A diploma megszerzését követően a színházi és filmes szerepek bőven elárasztották, majd a belföldi ismertség után, 1971-ben nemzetközi hírnevet is szerzett. Makk Károly Szerelem című filmjében nyújtott alakításáért – a másik főszereplővel, Darvas Ivánnal együtt – külön dicséretben részesültek, a film pedig – megosztva ugyan – de elhozta a zsűri díját. Pár évvel később a Déryné hol van? című filmben nyújtott alakítása miatt ugyanezen a fesztiválon megkapta a legjobb színésznőnek járó díjat. A filmet Maár Gyula rendezte, aki nemcsak állandó alkotótársa volt, hanem harmadik férje is. A sokoldalú színésznőt a drámai és vidámabb szerepek mellett zenés műfajban is láthatta a közönség, illetve a szinkronizálás terén is több ízben kipróbálta magát.

Törőcsik Mari mindvégig hálás volt és szerencsésnek tartotta magát élete és pályája alakulása miatt, mindig jó szívvel emlékezett szerepeire, kiváló kollégáira és a felé áradó szeretetre. A közel 65 évig tartó karrierje során több mint 150 filmben és 100 színházi darabban játszott Budapesten és vidéken egyaránt.

Forrás: hirado.hu