Néhány héttel 86. születésnapja után, április 28-án a szegedi klinikán elhunyt Tóth Sándor Munkácsy-díjas szobrász és éremművész.

Miskolcról indulva a nagy előd, Kisfaludi Strobl Zsigmond növendékeként 1959-ben diplomázott a Magyar Képzőművészeti Főiskolán. Budapesten nem kapott műtermet, ezért Vásárhelyen kezdte pályáját, ahonnan 1961-ben Szegedre hívták, hogy irányítsa az akkor alakuló művészeti gimnázium megszervezését. A tanítással párhuzamosan alkotóművészi pályafutása is kibontakozott, sorra nyerte a különböző pályázatok, tárlatok díjait.

A szobrászat évezredes hagyományainak folytatója volt. 1974-ben megkapta a firenzei Giorgio Vasari Nemzetközi Éremverseny harmadik díját, és Nyíregyházán kapott műteremlakást, amire Szegeden hosszú éveken át hiába várt. Bár alkotómunkája ezután inkább a Nyírséghez kötötte, valójában mindig szegedi maradt, családjával nem költözött el a Tisza partjáról. 1977-ben kezdeményezésére hozták létre a Nyíregyháza-sóstói Nemzetközi Éremművészeti és Kisplasztikai Alkotótelepet. Szegedi templomkapujáért megkapta VI. Pál pápa ezüstérmét. 1988-ban a bécsi Kunsthistorisches Museumban rendezték meg kiállítását, ahol az éremtárban ő volt az első élő magyar művész, aki önálló tárlatra kapott lehetőséget.

1993-ban szentelték fel egyik legjelentősebb művét, a máriapócsi görögkatolikus kegytemplom bronz domborműves kapuját. 1994-ben Colorado Springsben, az Amerikai Numizmatikai Múzeum hívta meg önálló tárlattal. 1995-ben elnyerte Ravenna aranyérmét. Munkáit a Magyar Nemzeti Galériától a Vatikáni Pápai Műgyűjteményekig világszerte számos rangos múzeum őrzi. A szegedi dómban áll veretes bronz püspöki széke. Másik nevezetes alkotását, az egri székesegyház több mint hét méter magas, tizenkét kazettából álló bronz domborműves kapuját, amely a bazilika főbejáratát díszíti, 2004-ben avatták fel. Éremművészetünk egyik legjelesebb képviselőjének tartják. Hatalmas életműve ezernél több éremből, több száz köztéri alkotásból, portrészoborból és kisplasztikából áll.

delmagyar.hu