Helytörténeti előadásokból áll az a rendezvénysorozat, melyet a Periférián Kulturális és Művelődési Alapítvány szervezett. A rendezvény első programját csütörtökön tartották a Kállay Gyűjteményben, ahol részben a 19., de főként a 20. századi Nyíregyházát ismerhették meg az érdeklődők.

A 20. századdal a középpontban

Történelmi előadásokból áll az a rendezvénysorozat, melyet a Periférián Kulturális és Művelődési Alapítvány szervezett. A már korábban indult rendezvény legújabb előadásait csütörtökön tartották a Kállay Gyűjteményben. A Mozaikok Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Nyíregyháza legújabb kori múltjából című helytörténeti előadás-sorozat lényege, hogy felelevenítse az ország, de különösen vármegyénk fontosabb eseményeit. Dr. Szilassy Géza, a Periférián Alapítvány elnöke elmondta: nagy jelentőséggel bír számukra a helytörténet, számos történelmi kötetet adtak ki, melyek anyagai főleg az ilyen előadásokból álltak össze.

– Elég sok helytörténeti kötetünk jelent meg, ezek ilyen előadások anyagaiból álltak össze. A jelenlegi előadás-sorozatunk is valójában erről szól: Nyíregyháza és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye helytörténetéről, s elsősorban a 20. századra koncentrálunk. Olyan eseményekről van szó, melyek meghatározóak voltak ebben az időszakban országosan, Európában, helyben városunkban és a vármegyében – tudtuk meg az elnöktől.

Sajátos helyzet, komoly háttér

A helytörténeti előadás-sorozat mostani előadói között volt dr. Vinnai Győző országgyűlési képviselő, dr. Bene János muzeológus, a Jósa András Múzeum nyugalmazott igazgatója, dr. Kührner Éva, a Bessenyei György Irodalmi és Művelődési Társaság elnöke, valamint dr. Szabó Géza történész, Nyíregyháza díszpolgára is, aki a nyíregyházi szabadkőműves mozgalomról tartott előadást. Elmondta: elég sajátos helyzetük volt a városban, jelentős páholyuk volt a mai Benczúr téren.

– A szabadkőművesség egy titkos szervezet volt, az országban több helyen voltak, 1920-ban körülbelül nyolcezren voltak Magyarországon, itt pedig nagyjából 30-an voltak a foglalkozásaikon. Ennek ellenére jelentős páholy volt, olyan újításaik voltak, olyan témákat dolgoztak fel, melyek érdekelték az embereket. A nyíregyházi értelmiség, kereskedők vagyonosabb része tartozott hozzájuk, nőegyletet is alapítottak, gyermek- és ifjúságvédelmi akciót is csináltak Sóstón, tehát tevékenyek voltak – vezette be szerkesztőségünket előadásába a történész.

Értékes történelmi mozzanatok

A Kállay Gyűjtemény és az alapítvány szoros kapcsolatot ápol. Dohanics László, a gyűjtemény intézményvezetője elmondta: örömmel fogadták az előadás-sorozatot.

– Tulajdonképpen a Jósa András Múzeum felújítási munkálatai miatt került át az alapítvány kuratóriuma és minden rendezvénye hozzánk, melyet szeretettel fogadtunk és örülünk annak, hogy a történelmiséget megtartva olyan szakmai előadások, konferenciák szerveződnek itt, melyeknek helyszíne a Kállay Gyűjtemény – mondta az intézményvezető.

Dr. Ulrich Attila, a nyíregyházi közgyűlés Köznevelési, Kulturális és Ifjúsági Bizottságának elnöke szerint az ilyen jellegű előadások minden korosztály számára hasznosak, mivel tanulságosak. Hozzátette: Nyíregyháza 19–20. századi történelméből számtalan fontos dokumentum maradt fenn.

– Nyíregyházának ez a két százada az, mely a fejlődésében jelentős volt, a múlt történetét tekintve. Sajnos városunk nagy hiátussal küzd abban a tekintetben, hogy a középkori hagyatékaiból nem maradt meg semmi, nincsenek olyan emlékek, melyek a városnak az igazi régi arcát mutatná. S nyilvánvalóan az, hogy az emberben a nyíregyházi identitás hogyan erősödik, abban szerepe van a történettudománynak, az előadásokból megszülető írásoknak, hiszen minden hordoz magában tanulságot – magyarázta a Köznevelési, Kulturális és Ifjúsági Bizottság elnöke, aki szerint az is fontos, hogy felelevenítsük a múltnak bizonyos szegmenseit és tanuljunk belőlük, hiszen a történelem sokszor ismétli önmagát. A történelmi rendezvénysorozat következő előadása november 21-én lesz, ezt szintén a Kállay Gyűjteményben tartják majd. Szó lesz a nyíregyházi cserkészekről, a leventemozgalomról, Nyíregyháza helyzetéről a második világháború utolsó éveiben, valamint a háború utáni időszakban zajlott cseh-szlovák és magyar lakosságcseréről is.