Elsőként törte fel a páncélszívet

hirdetés

Dr. Eisert Árpádot a prágai Károlyi Egyetemen avatták orvosdoktorrá. Két évet töltött ott a klinikán, utána felvidéki kisvárosokban dolgozott. Magyarországra a csehszlovákiai áttelepítések során került. Amikor a nyíregyházi kórházba jelentkezett, először nem orvosi, hanem udvari munkási státuszba vették fel. Így kezdte a pályafutását, de hamar kiderült, hogy rendkívüli ember és briliáns technikával operál. Új lapot nyitott a magyar sebészet történetében. Nyíregyházán díjat is neveztek el róla és a Jósa András Oktatókórházban a központi műtő is az ő nevét viseli. Munkásságáról és az áttörő sebészi beavatkozásáról beszélgetett Vitkai Éva a Nyíregyházi Televízióban tanítványaival, dr. Bodnár Ákos és dr. Mezei Károly nyugalmazott sebész-főorvosokkal, illetve fiával, Eisert Lászlóval, dr. Eisert Árpád halálának 40. évfordulója alkalmából.

ELŐZMÉNYEK ÉS TECHNOLÓGIA NÉLKÜL

Dr. Bodnár Ákos felidézte, hogy dr. Eisert Árpád az áttörő sebészeti beavatkozás előtt nem járhatott külföldi tanulmányutakra, nem láthatott élőben páncélszívet áttörő műtéteket, amelyeket akkor is a világon csak az Egyesült Államokban és Németországban végeztek, így a magyarországi első zárt szívműtét különlegesnek, egyedinek számított a szakmában.
Dr. Eisert Árpád tudatosan készült az áttörő műtétre. 7 vagy 8 nyelven olvasott és beszélt, összegyűjtötte az erre vonatkozó szakirodalmat. Külön lenyomatokat kért a világ minden részéről és lapozgatta azokat. Magyarországon akkor szívsebészet még nem létezett. Ő volt az első ember, aki hazánkban hozzá mert nyúlni a szívhez, ehhez pedig bátorság is kellett. Alaposan felmérte a lehetőségeit, lejárt a kórbonctanra, ahol holttesteken gyakorolta a szív feltárását, a szívüregbe való behatolást. Az anatómiai szituációkat jól ismerte, pontosan mérte az időt, mennyi idő alatt hatol be, mennyi ideig tarthat egy ilyen beavatkozás. Akkoriban szó nem lehetett a szív megállításáról, hiszen szív-tüdő készülékek nem álltak rendelkezésre. A szívsebészeti beavatkozást működő szív mellett kellett elvégezni – erről már dr. Mezei Károly mesélt, aki szintén Eisert-tanítvány volt.

HALLGATÁSSAL REAGÁLT A SZAKMA

Dr. Eisert Árpád az országban először végzett el sikeresen zárt szívműtétet, amire akkor hallgatással reagált a szakma, hiszen nehéz volt elfogadniuk, hogy egy vidéki orvosnak sikerül ekkora nagy áttörést elérni a sebészet területén.
Amikor magasabb körökben is eldöntötték, hogy Magyarországon is létre kellene hozni a szívsebészetet, dr. Eisert Árpádot Pécsre hívták, ahol segítette ennek megvalósulását. Miután már Nyíregyházán nem történtek szívműtétek, mert a technikai feltételeket nem tudták biztosítani, Debrecenbe járt át tanítványaival és végzett szívműtéteket – mesélte dr. Mezei Károly, aki örömmel emlékezett vissza az első műtétjére: – Árpád egy kétoldali sérves beteget íratott ki nekem és ő asszisztált mellettem. Az első oldalt megcsináltuk, úgy, hogy ő közben mondta, mit tegyek. A másodiknál kérdeztem, hogy hova öltsek, Árpád? „Ahova szoktál” – felelte.

SOK ÉLETET MEGMENTETT

Dr. Mezei Károly elmondta, hogy dr. Eisert Árpád sokaknak belopta magát a szívébe. Büszkék voltak rá és nagyra tartották, hiszen sok életet megmentett. Dr. Bodnár Károly hozzátette, hogy nemcsak a szívsebészet, hanem az epesebészet, a teljes gyomorműtét és a hasnyálmirigyműtétek terén is nagy szaktekintélynek számított.

A SZAKMÁJÁNAK ÉLT

– Az első időkben a kórházban laktunk, a műtővel szemben, két sebészeti osztály között. Akkor még nem tűnt fel, hogy sosincs otthon az édesapám, hiszen mindig hívták valahová – emlékezett vissza Eisert László, a kiváló sebész fia. – A vakbélműtétei általában este voltak. Megengedte nekünk, hogy a kis lépcsőre felálljunk és onnan nézzük, mi folyik a műtőben, ennek ellenére sem én, sem a testvérem nem lettünk orvosok. Amikor hazajött, mindig olvasott, rengeteg könyvünk volt, ez volt a szenvedélye, de verseket is írt. Amikor apa meghalt, igyekeztem minden személyes dolgát összegyűjteni. Nagy része, amit létrehozott, ott maradt a kórház könyvtárában, így munkássága útmutatóul szolgálhat a jövő orvosai számára – hangsúlyozta Eisert László.

Bruszel Dóra