Márai – s ez irodalomtörténeti távlatból is jól látszik –, a huszadik század legjelentősebb íróinak egyike. Hatalmas életműve évtizedekig, a rendszerváltásig nem volt olvasható nálunk.

Egyrészt azért, mert 1948-ban elhagyta Magyarországot, és soha többé nem tért vissza. A hatalom által disszidensnek bélyegzett alkotót kiírták a honi irodalomból. Ő pedig megtiltotta, hogy bármely művét kiadják addig, amíg az oroszok megszállva tartják hazánkat. 1990 óta munkái több kiadásban jelentek meg itthon és külföldön egyaránt.

Márai Sándor 1989. február 21-én San Diego-i otthonában öngyilkos lett.  Az irodalmi esten életének utolsó, megpróbáltatásokkal és szerettei halálával, s az öregség gyötrelmeivel súlyosbított öt esztendejét az 1984-1989 között keletkezett Naplóra hagyatkozva idézte meg a Bencs Villában a négy főszereplő: Horváth László Attila, Horváth Réka, a Móricz Zsigmond Színház színművészei, valamint Karádi Zsolt és Kováts Dénes.

A teltházas est felvezetéseként Márai verseket hallottak a vendégek a Nyíregyházi Művészeti Szakgimnázium diákjai: Szilágyi Erik, Bujáki József és Drenyóczki Martin Bendegúz tolmácsolásában, majd Márai Mennyből az angyal című versét Csernák János színművész előadásában mutatták be, videoklipben.

A produkció technikai és irodalmi munkatársai: Dráviczki Tamás, Karádi Nóra és Kövesdi Ágnes voltak, a szövegkönyvét szerkesztette, s a produkciót rendezte: Karádi Zsolt. A forgatókönyv összeállításakor felhasználták a teljes Napló, a Föld, föld, Az egy polgár vallomásai, a Szindbád hazatér,  a Füveskönyv, A delfin visszanézett, s az Éltem egyszer én, Márai Sándor című kötetek mellett Szegedy-Maszák Mihály és Rónay László monográfiáinak tanulságait is.

Márai szerepében Horváth László Attilát láthatta a közönség, feleségét, Lolát, Horváth Réka jelenítette meg, az est házigazdája Kováts Dénes volt.