Emlékek a VIDOR-ról – A Buda Folk Band a fesztivál egyik színfoltja volt

Pár hónap eltelt ugyan, de az augusztus végi nyíregyházi csúcsfesztivál emlékei sokakban továbbra is élnek. Ennek szellemében idézünk fel időről-időre beszélgetéseket az előadókkal.

Nagy örömmel üdvözöltünk Titeket a VIDOR Fesztiválon! Hányadik vidorotok is volt ez?

A második. Utoljára 2010-ben játszottunk a fesztiválon. Akkor Tcha Limberger és Pál István "Szalonna" közreműködésével adtunk egy koncertet, melyet azóta is a zenekar történetének legjobban sikerült műsorai között emlegetünk.

Honlapotokra nézve - ami nem akármilyen igényesség, hogy saját honlapotok van! - nagyon tetszik a mottótok: „Legyen a népzene mindenkié!” Ez a mottó honnan van?

Kodály Zoltán szavait vettük alapul, az ő nevéhez fűződik a „legyen a zene mindenkié” idézet. Ebből már nem volt nehéz megalkotni ezt a mottót, mely azóta is művészi hitvallásunk.

Szeretném megkérdezni, hogy a nevetek, a BUDA FOLK BAND hogyan született, és ki vagy kik voltak a „keresztpapák” vagy névadók?

Egy lengyelországi felkérés eredményeképpen jött létre a zenekar 2007-ben. Éri Márton és Csoóri Sándor fejéből pattant ki a koncepció, valamint a zenekar neve is. A Buda Folk Band név egyszerű, itthon és külföldön egyaránt közérthető. Úgy gondolom, hogy egy zenekar nevében ennél több információra nincs is szükség.

Bár azt látom a „mindent tudó” interneten, hogy az egyesületetek szülőhelye Buda, de kérdem én, hogy minden tagotok budai?

Megalakulásuk időpontjában az együttes szinte minden tagja Budán lakott. Ma már más a helyzet: Éri Marci kivételével mindenki máshol él. A kellemes, Budán töltött évek azonban visszaköszönnek a zenekar nevében.

Műfajotok Hungarian World Music. Mit takar ez?

Mi magyar világi népzenének nevezzük saját zenei felfogásunkat. Nagy szerencsénkre megvolt a lehetőségünk arra, hogy a gyermekkorunktól kezdve a népzene legnagyobb, adatközlő mestereitől tanulhatunk. Ezt a zenei útravalót ötvözők saját ötleteinkkel, melyek a XXI. századra és a városi környezetre reflektálnak.

Inspirációitok, ahogyan a Facebook oldalatokon áll: Folk, Jazz, Bossa Nova, Manouche,.. Ezek azért nyugati, sőt amerikai zenei irányzatok. Mitől lesz ebből magyar világzene?

Mint mondtam, nem világ zenét játszunk, hanem világi népzenét. Az általad felsorolt irányzatok közül csupán a jazz amerikai, de a többihez hasonlóan az is népzenei alapokból építkezik. Nem gondolom tehát, hogy a felsorolt műfajok használata távol állna a népzenei gondolkodástól, főképp, hogy általában csak inspirálódunk ezekből a műfajokból, konkrét motívumokat ritkán emelünk be belőlük zenénkbe.

Tíz évesek lettetek – mármint az együttesetek - 2017-ben. A tíz év főbb pontjait, amelyekre mosolyogva - "vidorogva" - gondolsz vissza, fel tudnád sorolni?

Úgy gondolom, hogy egy rövid interjú kevés lenne ahhoz, hogy felidézhessem a legszebb élményeket, melyek a zenekarhoz kötnek. Legyen elég annyi, hogy az elmúlt évtizedben csodálatos élményeket éltünk át együtt, rengeteg közös kalandban volt részünk. Gazdagabbak lettünk a közös barátság és a zenénk által.

A Facebook oldalatokon az áll, hogy az alábbi művészeket kedvelitek: Tcha Limberger, Neti Sanyi Bácsi, Rollings Stones, Miért?

Tcha-val több ízben is játszottunk együtt, pl. a VIDOR Fesztiválon is, ahogy azt már említettem. Neti Sanyi bácsi egyike a legnagyobb mestereinknek, a Rolling Stones pedig nem csupán nekünk, de szüleink táncházas generációjának is fontos zenei példaképe.

Jelenleg kikből áll az együttes?

Állandó közreműködők Márczi Anna "Tücsi" énekesként. Maruzsenszki Andor és Takács Ádám hegedül, a brácsákon Éri Márton és Csoóri Sándor "Sündi" játszik; Sanyi emellett énekel valamint bolgár tamburán és alkalmanként kobzon is muzsikál. Bőgősünk Szabó Csobán Gergő, jómagam pedig furulyákon és tangóharmonikán működöm közre a zenekarban.

Idáig jutottatok! És a jövő? Célok-álmok? Hová akartok eljutni?

Ezt majd a jövő dönti el. Mindenesetre a legfontosabb talán az, hogy hűek maradjunk gyökereinkhez, hűek maradjunk a magyar népzenéhez.

Petrusák János