„Másfél éves munkám eredményeként elkészült a Nyíregyháza modern építészete 1945-2020 között című munkám. A város figyelemreméltó középületein keresztül mutatom be a megyeszékhely elmúlt 75 éve alatt megvalósult épületeit, a modern építészet stíluskorszakai szerint a funkcionalizmustól az újmodernig. Az album helytörténeti, építészettörténeti mű” – írja könyve bevezetőjében az Ybl-díjas építész, Kulcsár Attila.

A 304 oldalas, keményfedelű, 25x25 cm-es formátumú album 135 házat mutat be, 620 színes fotóval és rajzzal, a hazai építész és mérnök társadalom városunkat gazdagító alkotásait.

Ez a könyv a város lakóinak és a nagyvilágnak jelző ismeretterjesztő album, a várostörténészek munkájának folytatása. Az építészi szemlélet az újdonság Kulcsár Attila könyvében. A tervező nyíregyházi munkái között szerepel sok más mellett a belváros térburkolata, a sávház és az Ügyészség, vagy a Nyíregyházi Egyetem műszaki karának épülete.

„A modern építészet egy kurokavai tetraéder elvei szerint épül, amelyben az anyagszerkezet, a funkció és az eszmeiség egyenlő távolságra kell álljon a formától. Ha valamelyik alkotóeleme túlsúlyba kerül, akkor létrejön egy stíluskorszak. Ha a szerkezet, akkor konstruktív. Ha az eszmeiség, akkor a Makovecz-féle organikusság. És ezek különböző épületeket teremtettek Nyíregyházán is. Én önkényesen besoroltam ebbe a 21 stílusba a nyíregyházi házakat, amelyek közül sokat ide is sorolhattam volna és oda is. De nekem az volt a célom, hogy bemutassam ezeket a különbözőségeket” – nyilatkozta az Ybl-díjas építész, Kulcsár Attila DLA.

A háború utáni újjáépítés az Állomással és a Dohányfermentálóval kezdődött, majd hamarosan indult a szocreál időszaka. Ezt követte a nyugatról érkező modern építészet, aztán a Bauhaus iskolán nevelkedett irányzat következett. Nyíregyháza építészete szerencsére nagyon is eklektikus.

Történeti épület városi környezetben pl. a Geduly-ház, vagy a lelkipásztori központ. Minimalista stílusú mondjuk a temető kerítése. Strukturalista épület, amely jó helyen van, és a városszerkezetet átszervezi, pl. a Szent Miklós tér. De említi az építész saját tervezését, a Fogtechnika épületét is a Szent István utcán.

„Nyíregyházát messziről nézve a Bán Ferenc által létrehozott metódus uralja kezdetben, egyfajta konstruktivista műhely jött létre, mert a művelődés háza megépítésével divat lett egy olyan gyakorlat, mely a szerkezetekkel akar egyedíteni, és akkor ő maga is a színészház, az SZMT, a piros ház, a sportcsarnok, de még a pártház is, mind-mind olyan szerkezetek által meghatározott egyediséget hozott létre, és Nyíregyházát messziről nézve ez a konstruktivista építészet különbözteti meg a többi város építészetétől” – fogalmazott Kulcsár Attila.

Kulcsár Attila első tervezése az Állomás utasellátója volt, az eddigi utolsó pedig a református templom épülete Örökösföldön. De mindhárom templom az ő munkája a Szentháromság téren.

A fogyasztói társadalmak a házakat is fogyasztják. Úgy is, hogy átalakítják, úgy is, hogy karakterüket megváltoztatják. A középületek a komfortosodás technikáit kívül viselik, klímagépek, napkollektorok, konvektorok és antennák torzítják arculatukat. Már most is késésben vagyunk. Éppen ideje bemutatni legújabb korunk meghatározó épületeit – olvashatjuk az előszóban. Ehhez a dokumentáló munkához várja a szerző partnerek támogatását.