Elképesztő hónapok állnak a fiatal nyíregyházi lány, Pap Dorci mögött, akiért Nyíregyháza együtt izgult az Exatlon Hungary összecsapásaiban, a végső női döntőben pedig főként. A nyíregyházi diáklány második lett a küzdelemben, mentálisan és fizikálisan is megviselte az elmúlt időszak. Az Exatlon Hungary forgatási helyszínéről, Dominikáról hazatérve a Nyíregyházi Televíziónak adott exkluzív interjút, melyben őszintén mesélt arról, mit adott neki az elmúlt néhány hónap, hogyan viselte a távolságot családjától és barátaitól, és miként tervezi tovább mindennapjait.

„Igazából a mai napig nem tudom, hogy pattant ki az agyamból, hogy el szeretnék menni az Exatlonba. Tavaly végignéztem az egész évadot, de akkor sem gondoltam volna, hogy én jövőre itt leszek és végig fogom csinálni. Egyik napról a másikra megkérdeztem anyáékat, hogy jelentkezhetek-e az Exatlonba és leadtam a jelentkezést” – árulta el beszélgetésünk elején Pap Dorci, akinek életében már gyermekkora óta jelen van a sport, 8 éve röplabdázik Nyíregyházán. A mindennapos röplabdaedzésekkel készült az Exatlonra is, jó alapot biztosítottak fizikálisan a versenyre.

Fotó: Exatlon Hungary / tv2.hu

Nyitott személyiség

A csapat nagy részével még mindig jó kapcsolatot ápol a nyíregyházi lány, aki úgy véli, személyisége által könnyen beilleszkedett a társaságba.

„Én nagyon nyílt vagyok az emberekkel, könnyen megnyílok bármilyen társaságban, közvetlen vagyok. Úgy gondolom, hogy ezért is sikerült olyan hamar beilleszkednem a csapatba és megtalálnom a közös hangot mindenkivel. Az első naptól kezdve nyitottam mindenki felé.” – mondta el Dorci, aki életreszóló élményekkel gazdagodott az út során.

„A legnagyobb élmény az a katamarános út volt, amit megnyertünk a csapattal, akkor még bent volt mindenki. Az mindenkinek egy maradandó élmény volt, majdhogynem életünk legszebb napjának tudjuk mondani, hiszen a Karib-tengeren hajókáztunk, tényleg nagyon szép volt.” – emlékezett vissza.

Még sosem volt ilyen távol családjától

„Nagyon nehéz volt a családom nélkül, ez volt a legnehezebb pontja az egésznek. Nekem ez volt a legelső alkalom, hogy ilyen távol, ilyen sok ideig voltam távol tőlük, főleg, hogy nem tudtam velük egyáltalán beszélni, ez nagyon sokszor megviselt lelkileg.” – árulta el az Exatlon Hungary nyíregyházi versenyzője, akiben az otthonról kapott gondolatok tartották sokszor a lelket.

Fotó: Exatlon Hungary / tv2.hu

„Arra gondoltam, amiket apáék mondtak nekem, mielőtt elmentem, hogy büszkék lesznek rám bármi legyen, itthon várnak, legyek ügyes.”

Fejben dőlt el a végső küzdelem

„Nagyon nehéz volt a döntő küzdelem, fejben még nehezebb volt, mint fizikálisan. Nem tudom mi zajlott le a fejemben, talán pont ezen ment el a döntő, hogy nem tudtam összeszedni magam. Próbáltam azzal nyugtatni magam, hogy én már elértem azt, amit szerettem volna, sőt tovább is jutottam.” – tekintett vissza a döntő küzdelemre Dorci, melyben Busa Gabi kick-boksz világbajnokkal mérte össze erejét. Noha második lett a küzdelemben, elképesztő, életreszóló élményekkel tért haza Magyarországra, egy kis pihenés után pedig a fókusz a tanulásra helyeződik. „Most egyenlőre pihenek, próbálom kipihenni ezt az 5 hónapot. Jövőre szeretném megcsinálni az érettségit, egy nyelvvizsgát is szeretnék.”

Fotó: Exatlon Hungary / tv2.hu

„Én voltam ott, én tudom mi történt”

Az Exatlon Hungary 18 éves versenyzőjét a hazatérés után hidegzuhanyként érték az internetet elárasztó negatív kommentek, azóta azonban átértékelte és megtanulta helyén kezelni mindezt.

„Az elején rámzúdult nagyon sok negatív dolog, amikor hazaértünk. Eleinte rosszul esett és nehezen dolgoztam fel, de megtanultam elengedni a rosszat és inkább csak a jót észrevenni. Nem olvasok üzeneteket, kommenteket mert én voltam ott, én tudom mi történt. Nekem tiszta a lelkiismeretet, tudom, hogy mindennek megvan az oka és nem állok le gondolkozni azon, hogy itthon az emberek abból a két órából, amit láttak, mit mondanak rólam. Próbálom csak a jót nézni és menni előre.”

A teljes interjú itt tekinthető meg: