Neves hazai grafikusművészek, két kárpátaljai vendég, és Gyulai Líviusz Kossuth – díjas grafikus, a Nemzet Művésze dolgozott az elmúlt héten a Nyíregyháza – Sóstói Fametsző Alkotótelepen. A Szepessy Béla által szervezett és vezetett művészkör kiállítása a Magyar Kultúra Napján kerül a közönség elé.

Körülbelül évtizedes múltja van annak a grafikai stúdiónak, mely alkotóközösséggé szervezi a meghívott művészeket. A hely szellemispége, a sóstói Mária utca valamennyire meghatározza, kissé szakrálissá, másvilágivá alakítja a fa – és linómetszetek témáját. Danka Attila székesfehérvári tanár, egykoron  Nyíregyházán végzett.

Danka Attila grafikusművész:

Belső inspirációs történetek ezek. Az egyiken egy portré van. Ez egy erdélyi emlék, növényi  motívumok, fenyőfák között jön elő az erdőből. A másik kettő, pedig igazából további sorozat darabjai, amelyek hasonló figurákat ábrázolnak különböző helyzetekben.

Az élet számos területén tapasztalhatjuk, hogy az embereket  vonzza a kézműves termék.

A tömegtermeléssel, a számítógépes grafikával szemben vagy párhuzamban szeretik, ha visszatérhetnek az eredeti anyaghoz, a fához – a vadcseresznye és körtefához -, a rizspapírhoz, még akkor is, ha a mesterséges intelligencia valóban fontos napjainkban. - mondják a grafikusok.

Dr. Szepessy Béla DLA grafikusművész:

Ez a grafikai műfaj tehát mint sokszorosító grafikai műfaj, talán az egyik legrégibb a világon, hiszen a gyökerek egészen Kínáig nyúlnak vissza, sőt talán a japán fametszetekről gondolom mnindeki hallott. Európában a 15. századtól terjedt el, ésj elentős szerepe volt ebben a reformációnak, a könyvnyomtatásnak. Nyilván ahhoz kapcsolódtak, tehát a Bibliának is. Ha ennek a másik olodalát nézzük, az ördög bibliája is, hiszen a kártyanyomtatás is ezzel a technikával készült.

Az alkotó kéznyoma, érzelmi rezdülései teszik egyedivé és értékessé a metszeteket.

Szepessy Béla Mária – témákon dolgozik, gótikus ihletésű, katedrális élmények,  kerülnek a grafikai lapokra.

Az alkotótelep díszvendége Gyulai Líviusz grafikusművész, animációs filmkészítő.

Ahogy közösségi oldalán fogalmaz: „ Utazóféle vagyok. De sosem csak átutazó…..kívánságom, hogy elidőzhessek a képzelet, számomra nagyon is valóságos színhelyén.

Gyulai Líviusz Kossuth–díjas grafikusművész, a Nemzet Művésze:

A pályakezdés óta ezt tartottam szem előtt, hogy egy jó érzés legyen a könyvet kézbe venni, az olvasónak felkeltse az érdeklődését, ezért imádtam például csak címlapot csinálni. El kellett ugyan olvasni több kiló kéziratot, de az is fontos volt, becsalogatni egy jó címlappal a kikrakatot néző illetőket a könyvesboltba.

Gyulai Líviusz illusztrációi, filmjei, önálló grafikái egy sajátos kultúrtörténeti világba vezetik a látogatót és a nézőt. Vele a Nyíregyházi Egyetem Vizuális Kultúra Intézetében talkálkoztunk, hiszen ott nyomtatta a Dürer után, szabadon alkotott orrszarvúját. Azt a figurát, mellyel a XV. századi bajor

festő, grafikus, könyvkiadó sosem találkozhatott, csak elbeszélésből lett az ismerőse.

A művész a napokban az Uránia Moziban, mint animációsfilm – rendező mutatkozik be.

A Nyíregyházi Fametsző Alkotótelep kiállítását januárban, a Magyar Kultúra Napja alkalmából rendezik a Kulturális Központ valamelyik kiállítótermében