A tavaly nyári X. Nemzetközi Fametsző Alkotótábor művészeinek zárókiállítása nyílt a Városi Galériában. A hét kiállító művész mellett megjelenik az egykori alkotótársak, elhunyt alapítók egy-egy munkája is. Így emlékeznek a társak Gyulai Líviusz Kossuth-díjas grafikusra, Antall István és Siklódy Zsolt erdélyi művészre.

A Kárpátok Művészeti és Kulturális Egyesület Sóstó egyik távoli, eldugott, csendes utcájában, a Mária Alkotóházban fogadta 2020 őszén is a grafikus vendégeket. Fegyelmezett, kitartó munkával vésték a dúcokat, sokak számára megmagyarázhatatlan, mit látnak ebben a szakaszban bele a fába, körtébe, vadalmába. Kikristályosodott gondolatokkal szoktak érkezni a művészek. Diskurzus ez a tapasztalt és ifjú alkotók között. A középkorban már röpcédulákat, vagy az ördög bibliáját is ezzel a technikával készítették.

„A fametszet egy rendkívül izgalmas technika, több mint ezeréves. A kutatás úgy találta meg a legelső forrásokban, hogy Kínából ered, és valójában több válfaja van. Lehet metszeni a fát a szál mentén, illetve haránt metszet is készülhet. Nyilván ez kicsit eltérő eszközöket is igényel. Egyébként magas nyomású technikáról van szó. Ahogy itt, a kiállításon is látjuk, vele rokonítható a linómetszet technikája” – nyilatkozta dr. Jankáné prof. dr. Puskás Bernadett egyetemi tanár, művészettörténész.

A művészeti vezető Szepessy Béla és Aranyász Zita Nyíregyházáról, Börcsök Attila Debrecenből, Bugyi István Egerből, Havasi Tamás Nyírbátorból, Kun Péter és Sinka Péter Salgótarjánból, illetve Szolnokról érkezett. A szokott januári kiállítást nem rendezhették meg, közbeszólt a világjárvány. Most jött el a beszámoló ideje.

A művészettörténész beszélt a szerteágazó tematikáról is. Vannak egyházi, szakrális képek, és persze hétköznapi témák is. Izgalmas Szepessy Béla 5 darabos képsora, amely Magyarország késő gótikus Mária-szobrainak, szárnyas oltár szobrainak átiratát mutatja. Ezek szinte kegyszobrokként jelennek meg.

„A sóstói természetet valaki szinte szakrális tartalommal tölti meg a jelenlévők közül is. A profán ág az talán az ex libris. Ez egy nagyon érdekes műfaj. Kisméretű grafikáról van szó. Havasi Tamás tanár úr, többször díjazott grafikus munkáit látjuk itt. Több olyan díjjal rendelkezik, amit épp az ex librisek készítéséért kapott. Ez egy olyan műfaj, ami lehetővé teszi, hogy könyvgyűjtemények egyben maradjanak, vagy ajándékként készülhet. Kis grafikák, amik beragaszthatóak az adott tulajdonos könyveibe. Kép és szöveg kapcsolódik egybe” – fogalmazott a művészettörténész.

A Nemzetközi Fametsző Alkotótábor X. jubileumi kiállítását, további alkotásokat november 13-ig nézhetik meg a Városi Galériában.