Javában tart a farsangi időszak, a szatmári vidék ehhez kapcsolódó hagyományai a legkarakteresebbek, a megyének ez egy külön színfoltja. A Sóstói Múzeumfalu is részt vett idén a panyolai farsangi felvonuláson, ahol megjelentek az állatalakoskodók és most először a busók is.

Még az időjárás is kedvezett a télűzéshez hétvégén. A farsangi időszak vízkeresztkor kezdődik és egészen a húsvétot megelőző negyvennapos nagyböjt kezdetéig, hamvazószerdáig tart, ez idén március másodikára esik.

Farsang Panyolán

Ezekben a hetekben a jelmezek és a vidámság áll a középpontban, nem volt ez máshogy Panyolán sem, ahol megjelentek az állatalakoskodók is. Köztük főleg a termékenységet szimbolizáló állatok, mint például a kecske és a gólya, de a medve is, akinek igazán különleges jelmeze van, csak a beöltözés igénybe vett nagyjából fél órát.

„Ez a jelkép hagyományosan a fonóban riogatta a lányokat. A medve a télhez kapcsolódik, főleg az elbúcsúztatás miatt és hát mitől féljen az ember, ha nem a medvétől? A medve a lányokat próbálta rémisztgetni, illetve jó hangulatot teremtett a körükben” – mesélte a medve alakjába bújt Varga András.

A felvonuláson olyan karakterek is megjelentek, amelyek a szatmári farsang jellegzetességei, ilyen például a cigányasszony, a huszár, aki egy teknőt visel magán, de halotti sirató is volt pappal.

Újdonságok 2022-ben

Az egyik legismertebb farsangi népszokás a mohácsi busójárás, az idei év különlegessége volt, hogy most első alkalommal kaptak meghívást Panyolára a busók is. A szatmári vidék farsangi hagyományai a legkarakteresebbek, a megyének ez egy külön színfoltja. Ebben az évben a Sóstói Múzeumfalu is részt vett a mulatságon, a meghívásra szívesen mondtak igent a skanzen szakemberei.

„Első körben mi úgy gondoltunk, hogy zajkeltő eszközöket szeretnénk készíttetni az ideérkezőkkel, hogy tényleg űzzük el a telet, és a dió volt az az alapanyag, amivel nagyon jó kis csörgőket készítettek a látogatók, de csatlakoztunk a felvonuláshoz is, szatmári legénnyel és leánnyal, akik beöltöztek és végigjárták Panyola település utcáit. Már készülünk a jövő évre is, annyira jól éreztük magunkat és beszívtuk a farsangi időszak érzelmeit, hogy jövőre már egy sokkal karakteresebb produkcióval készülünk majd” – mondta Baloghné Szűcs Zsuzsanna etnográfus muzeológus, a Sóstói Múzeumfalu igazgatója.

Ennek a farsangi időszaknak az érdekessége még, hogy lazulnak az erkölcsök a muzsikával, zenével, itallal és étellel, a hagyományok szerint ilyenkor már készülnek a tavaszra, a böjt előtt még mindenfélét kipróbálhatnak az emberek, mielőtt elindul a húsvét előtti negyvennapos várakozás, tette hozzá Baloghné Szűcs Zsuzsanna.

Hagyományőrző felvonulás

Természetesen a pulyaszedő sem hiányozhatott a farsangi programról, ezt a szerepet idén is Muhari Zoltán, a település polgármestere vállalta, aki elmondta, idén már nyolcadik alkalommal szervezték meg a hagyományőrző felvonulást.

„Ez az élő néphagyomány, mi most éppen azt éljük át. Mi is felelevenítettük és a felelevenítés során lehet viszünk bele új elemeket például a felvonulással, de mégiscsak valamilyen szinten a hagyományőrzés a cél, ennek egyik központja Panyola, a panyolai emberek adják ennek a bázisát, én ennek nagyon örülök. Természetesen egy kicsit kinyitottunk és a szamosi települések, a szatmári települések is küldtek küldötteket, hiszen lovasok, hagyományőrzők, különféle népi elemek jelennek meg, identitást őrzünk. Én azt gondolom, hogy a magyar nép, a magyar hagyományok kultúrköréből egy csodálatos egyveleget látunk” – mondta Muhari Zoltán, Panyola polgármestere.