Mint közismert, a nyíregyházi Befektetésösztönzési Stratégia jegyében hatalmasra bővülő Déli Ipari Parkba munkahelyteremtő világcégek érkeznek az európai zöldátállási folyamat részeként. Számos cikkben adtunk arról tényszerű, részletes tájékoztatást több szempontból, hogy az önkormányzat számára – melyet kemény tárgyalópartnernek minősítettek – a környezetvédelmi szempontok elsődlegesek, s minden ideérkező cég aláveti magát a törvényi szabályozástól még szigorúbb, helyi ellenőrző rendszernek is. Elsőként a talaj és talajvíz állapotának megfigyelésére vonatkozó terveket mutatjuk be részletesen, az ipari park közcélú infrastruktúra tervezését végző FőMTERV – A-Stúdió Tervező Konzorcium tervezői által összeállított anyag segítségével.

Korábban – a szennyvíztisztítás és ipari víztisztítás témakörrel foglalkozó cikkben – már szó esett arról, hogy a Nyíregyházi Déli Ipari Park térségében környezetvédelmi monitoring rendszert alakítanak ki. Ezen monito­ring rendszer kiterjed a levegőminőség, a talaj- és talajvízminőség, a kibocsátott szennyvíz és csapadékvíz minőségének folyamatos ellenőrzésére.

A lakossággal is megismertetik az adatokat

A Nyíregyházi Déli Ipari Park tervezett és már épülő beruházásai valamennyi környezeti elemre (levegő, víz, talaj, élővilág és az épített emberi környezet) számottevő hatással lehetnek. Az esetleges hatások kimutatására, érzékelésére és a hatások nagyságának számszerűsítésére ad lehetőséget a kialakításra kerülő monitoring rendszer, aminek adatait és eredményeit Nyíregyháza önkormányzata a lakossággal is megosztja majd.

Mérik az alapállapotot

Valamennyi relevánsnak ítélt környezeti elem esetében készül alapállapot-vizsgálat, aminek a célja a környezet jelenlegi – az újonnan betelepülő gyárak tevékenységének megkezdése előtti – állapotának felmérése és az, hogy ezt az alapállapotot a jövőbeli méréseknél viszonyítási alapnak lehessen használni. Nyíregyháza MJV Önkormányzata az alapállapot-vizsgálatok jelentős részét a környezetvédelmi szempontok minél erősebb érvényesülése érdekében még 2022 tavaszán elkészítette, de jelenleg is folynak a területen kiegészítő alapállapot-felmérések. Az alapállapothoz képest bekövetkező változások elemzése alapján lehet ugyanis azt megállapítani, hogy az ipari park tevékenysége okozott-e változást a térség környezeti állapotában, és ha igen, akkor ez tekinthető-e szennyezésnek.

Tervezik a monitoring rendszert

Jelenleg a monitoring rendszer tervezése zajlik, melynek keretében és eredményeként a talaj- és talajvíz-, a levegőminőség, valamint a kibocsátott szennyvíz és csapadékvíz folyamatos monitorozására alkalmas rendszer épül ki a jelenlegi fejlesztés részeként. A monitoring rendszer általános bemutatását célzó cikksorozatunk első részeként most a talaj és talajvíz monitoring rendszert mutatjuk be.

Lassan mozog a mélység felé

A talaj állapotának monitoringja relatíve egyszerűbb, a talaj szennyeződése ugyanis a területen két módon képzelhető el. Egyfelől lehetséges, hogy a légkörbe jutó komponensek a levegőből a talajfelszínre kiülepednek, esetleg azokat a csapadék magába oldja, vagy csak az esőcseppeken keresztül a talajra juttatja. Ezt követően a légköri eredetű szennyeződések részben a talajfelszín környezetében maradnak, részben a csapadék hatására a talajba mosódnak. Tekintettel arra, hogy a talajban található finomabb szemcsék nagy részén lehetséges a különböző szennyezők megkötődése, ezért a légköri eredetű szennyező komponensek a csapadékvíznél – komponenstől függő mértékben –, de általában 10–100-szoros késleltetéssel mozognak a mélység (a talajvíz) felé.

Rendszeres talajmintavételekkel kivédhető

Az említettek miatt (azaz amiatt, hogy a komponensek mélység felé mozgása a csapadékhoz képest lassú) rendszeres időközönkénti talajmintavételekkel a talaj mélységbeli elszennyeződése kivédhető. A talajok állapotának ellenőrzését, monitoringját – éppen ezért – a felszín közeli képződmények sűrű, legfeljebb éves gyakoriságú mintavételezésével lehet elvégezni. A kijelölt pontokon, melyeket igazítanak a tevékenységek különböző súlypontjainak elhelyezkedéséhez egy előre meghatározott rend szerint a felszínközeli 20–25 cm-es zónából gyakrabban (kb. féléves gyakorisággal), az 1 m és 2,5 m körüli mélységből ritkábban (éves vagy 2-3 éves gyakorisággal) történik szabvány szerinti, ún. akkreditált talajmintavétel.

Különböző komponenseket vizsgálnak

A mintákat részben a termelési, gyártási folyamatokban részt vevő legfontosabb és egyben veszélyes anyag minősítésű komponensekre, részben a szállításhoz kapcsolódó komponensekre (pl. üzemanyag alkotók), továbbá, de nem utolsósorban a talaj állapotát jellemző általános összetevőkre és összetevő csoportokra is vizsgálja a monitoring rendszer. Az analitika jelenlegi szintjén már van arra lehetőség, hogy a mérések elején egy olyan indikatív mérést végezzenek el, aminek alapján eldönthető egy komponens vagy komponenscsoport jelenléte, majd amennyiben a vizsgálat eredménye nem negatív, akkor kerül sor a komponens és annak koncentrációjának pontos meghatározására.

Önkormányzati monitoring: cégtelken belül is működik

Valamennyi beruházó csatlakozott az önkormányzat monitoring rendszeréhez, melynek része az említett monitoring kutak telken belüli szükség szerinti létesítésének kötelező eltűrése. A kutak nagyobb részébe a talajvízszintek alakulását folyamatosan rögzítő és az adatokat egy központba továbbító mérőműszerek telepítését tervezik, amivel gyakorlatilag tetszőleges gyakorisággal vizsgálható a talajvízadó rétegben a szivárgás aktuális sebessége és iránya. Emellett a megfigyelőkutakba olyan mérő-adatgyűjtő rendszerek telepítését is tervezik, amik közvetett információkat adnak a felszín alatti vizek minőségi (szennyezettségi) állapotáról is.

Folyamatos mérések a tendenciák megismeréséhez

A megfigyelőkutakba telepítendő folyamatos mérő adatgyűjtők képesek az aktuális vízszint mellett a hőmérséklet, az elektromos vezetőképesség, a pH és a redox-potenciál mérésére. Ezeknek az állapotjellemzőknek a változásai, ingadozásai segítségével ki lehet mutatni mind szerves, mind szervetlen szennyezőknek a jelenlétét a talajvízben, detektálni lehet esetleges közműszivárgások hatásait is. Amennyiben az adatokban szignifikáns változás következik be, akkor lehetőség van a kutakból azonnali mintavétellel tisztázni a mért hatások okát. A folyamatos észlelés ilyen területeken kiemelt jelentőségű, hiszen a féléves, éves gyakoriságú mintavételek csak a mintavételkori állapotot mutatják meg, a mintavételek közötti időszakra nem tudnak információval szolgálni. A folyamatos regisztrálás éppen ezért abban segít, hogy egy állapot helyett a környezet, ezen belül is a talajvizek szintjeinek és a talajvizek minőségének tendenciái is megismerhetők legyenek.

Mintavételezés, adatgyűjtés

A folyamatos mérés és adatgyűjtés mellett ugyanakkor szükséges és fontos a kutakból történő talajvízminta­-vételezés is, amit a legfontosabb komponensekre minden mintavétel alkalmával, egyéb komponensekre kisebb gyakorisággal el kell végezni. Kiemelten fontos időszakonként a 14/2005. (VI. 28.) KvVM rendelet szerinti úgynevezett szűrővizsgálatok elvégzése, amikor egy-egy kiválasztott talaj- vagy talajvízmintát nagyszámú szerves és szervetlen komponensre bevizsgálnak nemcsak a területen vélelmezhetően felbukkanó, hanem számos – a lakosságra potenciális veszélyt jelentő – egyéb szennyező komponensre is.

Szűrővizsgálatok

A szűrővizsgálatok lényege, hogy kiderüljenek azok a komponensek, amiknek a jelenlétére nem számítottak, mert például egy új technológiát vezettek be, vagy mert a technológiai folyamatba új anyagáramokat illesztettek, netán az anyag nem a tényleges termelőtevékenységgel, hanem valamilyen karbantartó, területfenntartó vagy más egyébként nem monitorozott tevékenységgel kerül a környezetbe.

Nagy megbízhatóságú ellenőrzés

A folyamatos talajvízszint és talajvízminőség monito­ring és az időszaki kémiai analitika alapú monitoring kombinációjával a talajvizek állapotának nagy megbízhatóságú ellenőrzését lehet megvalósítani. Az időszakonként végzett kémiai analitikai mérések segítenek a talajvízben található komponensek pontos mennyiségének meghatározásában, míg a folyamatos regisztráció segít kiszűrni a kedvezőtlen változásokat, azoknak térségét segít lehatárolni, és folyamatos mérésekről lévén szó, szükség esetén azonnali beavatkozásokat tesz lehetővé.