A borsodi születésű Hoffmann Adolf 1860-ban Velezdről (ma Sajóvelezd) költözött át Nyíregyházára, ahol 1862-ben megkapta a letelepedési engedélyt. (Megjelent a Nyíregyházi Napló március 20-ai számában.)

Eleinte szállítmányozó kereskedőként élte mindennapjait, majd 1865. június 2-án megnyitotta élelmiszerüzletét. Nevezetes nap volt ez az életében, hiszen 1849-ben ugyanezen a napon keltezték honvédhadnagyi kinevezését is.

Az üzlet az akkori Orosi utca elején, körülbelül a megyei könyvtár mai telkén volt található. Az alapítás 60. évfordulója alkalmából a bolt akkori tulajdonosai egy kis füzetet adtak ki, amelyben visszatekintettek az elmúlt évekre. Ebben így írták le az alapítás évének állapotait: „Nádfedelű házak, feneketlen sár, világítás hiányában este vak sötétség jellemezték a falusias kinézésű kis várost, Nyíregyházát. A primitív igényekhez mért sárgára meszelt kis boltocska volt ez az üzlet, ahol a városi és falusi fogyasztók szívesen vásárolták be liszt, só és élelmiszer szükségletüket”.

Néhány év elmúltával a bolthelyiséget már bővíteni kellett, ami leginkább a tulajdonos által képviselt értékeknek volt köszönhető, úgymint „üzleti szolidság, a tisztes munka, a közönség iránti figyelmesség és a féltékenyen őrzött becsület”. Ezáltal vívta ki magának és családjának Hoffmann Adolf a városlakók tiszteletét és jó hírnevét. Ennek köszönhette azt a megtiszteltetést is, hogy egyike lehetett annak a nyolc zsidó férfinak, akiket a város képviselő-testülete soraiba meghívott 1867-ben.

Az alapító 1892-ben adta át örökségét Mihály nevű fiának, aki az apja által kijelölt úton haladt tovább. Nagy elismerés volt, amikor az üzletet a város szívébe, a Korona patinás épületébe helyezhették át. A már „fővárosi igényeket is kielégítő fűszer és csemege üzlet” alapításának 50. évfordulóján Mihály egy ezer koronás alapítványt tett az evangélikus főgimnázium tanulói javára. Család és város egybe nőtt, így kívánhatták a már említett jubileumi kiadványban:

Isten áldja és óvja ezután is a mi kedves Nyíregyházánkat!

Hoffmann Adolf 1908. június 1-én hunyt el. Fia és unokája 1944-ig vihették az üzletet.

Ilyés Gábor helytörténész

www.emlekjelek.hu