Nyáron pár óra főzőcskézéssel is trópusi klímát lehet teremteni a lakásban: a tűzhely lángja és a pára hamar elviselhetetlenné teszi otthonunk levegőjét, ha pedig szellőztetünk, kintről is csak a hőség árad be. Ezen (is) segíthet a főzőláda, melyről a Zöld Akciócsoport nevében Szigetvári Csaba küldött ismeretterjesztő információkat a Város-Kép Nonprofit Kft.-vel való együttműködés jegyében. (Megjelent a Nyíregyházi Napló július 16-ai számában.)

Semmi turpisságra nem kell gondolni: arról van szó, hogy egy jól hőszigetelt dobozban a forrásban levő étel ugyanúgy (csak kissé hosszabb idő alatt) megfő, mint a tűzhelyen. Ha tehát van otthon egy nagy dobozunk, és egy szebb napjain túl levő paplan, hálózsák, pillanatok alatt összerakhatjuk ezt a hasznos háztartási eszközt.

Burokba zárjuk, „szigeteljük”

Hogy működik? Az ételt elkezdjük főzni a tűzhelyen. Felforrás után még valamennyi ideig főzzük, majd megfelelő időpontban lekapjuk a tűzről, és (fedővel lezárva, természetesen) becsomagoljuk a főzőládába. Tehát fogunk egy nagy dobozt, az aljára hőszigetelő réteget (pl. egy régi polifoam), néhány réteg újságpapírt terítünk, és kibéleljük egy vastag paplannal, hálózsákkal. Ebbe a „burokba” tudjuk a zárt főzőedényt behelyezni, amit aztán befedünk egy másik paplannal vagy párnával. A lényeg, hogy ez a jól szigetelt láda a fővő ételt hosszabb ideig forrás közeli hőmérsékleten tartja, és így mintha csak a tűzhelyen lenne, elkészül ételünk, minden további plusz energia felhasználása nélkül. Nem fut ki, nem ég le, és nem ontja a párát és a hőt.

Előfőzés, majd melegen tartás

A legfontosabb kérdés, hogy mit mennyi ideig kell előfőzni, és mikor lesz kész az étel. Az irányadó adatok a következők:

– Rizs, köles, hajdina: 2–5 perc előfőzés, főzőládában max. 1 óra.

– Krumpli: 2–5 perc előfőzés, főzőládában kb. 1 óra.

– Zöldségek (pl. zöldségleves): 2–5 perc előfőzés, főzőládában kb. 1 óra.

– Szárazbab, lencse (természetesen beáztatás után): 10 perc előfőzés után főzőládában 3–5 óra, 20–30 perc előfőzés után 1,5–3 óra.

A főzőládában való ételkészítés egy kis gyakorlatot és egyéni beállítást igényel, de nem kell tőle félni. Némi gyakorlattal összetettebb és húsos ételeket készíthetünk, és a hosszú abálást igénylő ételek (pl. kocsonya) készítésekor is hasznát vehetjük – e sorok írója már sok vendéget elkényeztetett főzőládában készült babgulyással, borsccsal, töltött tormalevéllel is.

Amire vigyázni kell

– Befőzési időszakban a főzőláda száraz dunsztként is szolgál. Akkor is jól jöhet, ha „hagyományosan” a tűzhelyen főzünk (pl. egy húslevest) és hirtelen el kell rohannunk otthonról, de nem akarjuk a gázt/villanytűzhelyet nyitva hagyni. Ilyenkor távollétünk idejére betehetjük az ételt akár több órára is a főzőládába.

– Többnyire olyan ételek főzésére alkalmas a készülék, amelyek „hosszú lével” indulnak, azaz a főzőládába helyezéskor a víz az egész ételt ellepi.

– Mivel nem kavargatunk, kóstolgatunk főzés közben, a fűszerek és a só szükséges mennyiségével is az elején jó tisztában lenni.

– Az étel mindig forrásban kerüljön a főzőládába! Különösen húsos, gombás ételeknél, ha nem forrón tesszük az ételt a ládába, fővés helyett megbuggyanhat. Kihűlőben lévő étel melegen tartására sose alkalmazzuk a főzőládát!

– Viszonylag pontosan el kell találni, mennyi vizet adjunk az anyaghoz (pl.: rizs: kétszeres térfogat, hajdina, köles 2,5–3-szoros).

– A főzőláda télen is használható, ekkor lehetőleg fűtött helyiségben legyen; nyáron a tornácra, erkélyre is kirakhatjuk. Ha kihűlt ládába tesszük az ételt, a szigetelőanyagok sajnos le fogják hűteni idő előtt az ételt, és nem fő meg rendesen.

Párhuzamosan, takarékoskodva

Ha nem is napi rendszerességgel, de heti egy-két alkalommal jó szolgálatot tesz otthon a főzőláda. Különösen azoknak ajánlható, ahol nagy adagokat főznek egyszerre, sok a párhuzamos tennivaló, és fontos a takarékoskodás. Ilyen szempontból ideális főzőalkalmatosság lehet nagycsaládok részére, különösen a nyári kánikulában.