Fruzsina új mûsora Székelyföldön

Remekül telik a nyara Pregitzer Fruzsinának, akinek most jut ideje a Pilisben túrázni, ragyogó koncertekre járni, beszélgetni a barátaival, avagy új mûsorát a Székelyföldön bemutatni. (Megjelent a Nyíregyházi Napló 2018. augusztus 3-i számában.)

– Nemrég érkeztünk haza a fiammal együtt Leányfaluból, ahol a barátnõmnél vendégeskedtünk– mesélte a Móricz Zsigmond Színház Jászai Mari-díjas mûvésze. – Onnan többször mentünk túrázni a Pilisbe, ahol csodás helyek találhatóak. Nagy élmény volt számunkra, hogy találkoztunk Tahitótfaluban Szabó Tündével és Hetey Lászlóval, társulatunk egykori tagjaival. Remekül érzik magukat, s roppant kíváncsiak voltak, mi újság van Nyíregyházán, a színházunkban. Felidéztünk sok közös emléket, s örültem, hogy ezt a fiam is élvezettel hallgatta. Amikor itthon vagyok, gyakran járok koncertre a Tokaji Fesztiválkatlanba, aminek egy korábbi növendékem, Fintor Gábor lett az ügyvezetõ igazgatója. A Nyíregyházi Egyetemen tanult kommunikáció és média szakon, amikor megkeresett, hogy a segítségemmel szeretne hatékonyabb lenni a munkája során. Neki is azt ajánlottam egyebek mellett a figyelmébe, amit a Szent Atanáz Hittudományi Fõiskolán a kispapoknak szoktam, hogy legyenek személyesek, lazák, de mégis erõteljesek…

Az I. világháború színhelyein

Mint Fruzsina lapunknak elmondta, az I. világháború befejezésének 100. évfordulója alkalmából a Kelet-magyarországi Speciális Mentõk Egyesületével közösen az idén is meglátogatják az emlékhelyeket. Az elmúlt évben többek között elmentek a mai Romániában lévõ Marosvécsre, ahol az általa elõadott irodalmi összeállításával rámutatott a csak kevesek által ismert tényre, hogy Kós Károly kiáltványában az elszakított területeken élõ magyar nyelvû értelmiség felelõsségére hívta fel a figyelmet: tegyenek minél többet anyanyelvünk és hagyományaink megmaradásáért. Marosvécsen 1926-tól tartottak találkozókat az ügy érdekében arisztokraták, akik nem sajnálták a pénzt, az áldozatot a magyar kultúra fenntartásáért. A mostani összeállításában Fruzsina az I. világháborúval kapcsolatos mûveket gyûjtött össze, köztük Kaffka Margit, Karinthy Frigyes, Gyóni Géza, Márai Sándor, Wass Albert alkotásait. A címe: Az, hogy én elmenyek, még a fák is sírnak. Megjelenik a világégés szürrealitása, de nem hiányzik a szarkazmus, a humor sem a mûsorból, amelyben közremûködik Bata Hajnalka énekes és népzenész.

A színpadon is anya lesz

– A Rettenetes szülõk címû Jean Cocteau-darabbal indul az új évadom – folytatta mûvészünk. – Ismét egy olyan anyát játszom, aki rosszul szereti a gyermekét, akárcsak a Leenane szépében Mag Folan. Nem akarom elárulni, mi lesz ennek a következménye, a szeptember 7-i premieren kiderül. Ezután Zsótér Sándorral kezdek el próbálni, akivel 26 éve dolgoztunk együtt utoljára az Orpheusz alászáll címû Tennessee Williams-darabban, ami nagyon izgalmas volt. Ezúttal a Gyilkosság meghirdetve címû Agatha Christie-krimit viszi színre. Ezt követõen Dragomán György Kalucsni címû mûvében szerepelek, Szikszai Rémusz rendezésében. Ebben a változatosság kedvéért nagymama leszek. Elsõ alkalommal dolgozunk együtt, de kiváló munkáit láttam, például a Tartuffe-öt, amelyben Orgont a Móricz Zsigmond Színház egykori tagja, Megyeri Zoltán alakította Pécsi Sándorhoz hasonló szinten, csodálatosan. Számomra az évad utolsó premierje Göttinger Pál rendezésében a Bob herceg címû operett lesz.

(Szerzõ: Sz. Kántor Éva)