Magyarországon a vastagbélrák a második leghalálosabb rákos betegség, mely tünetmentesen, hosszú idő alatt fejlődik ki és évente átlagosan hétezer ember életét követeli hazánkban. Prof. Dr. Madácsy László, gasztroenterológus szakorvos szerint rendszeres szűréssel azonban ez megelőzhető lenne: napjainkban a modern orvostudománynak és a mesterséges intelligenciának köszönhetően már számos vizsgálati alternatíva elérhető, ezzel elkerülve az emberek emlékeiben élő fájdalmas endoszkópiát.

A sokakban még ma is rossz emlékként élő endoszkópia negatív hatással lehet a szűrésre járók számára. Napjainkban azonban már számtalan minden kellemetlenséget elkerülő, megbízható és gyors vizsgálati eljárás elérhető, melynek rendszeres igénybevétele kimondottan ajánlott az ötvenedik életév betöltése után. Ezzel a páciensek elkerülhetik a rosszindulatú, rákos daganatot és akár évtizedekkel meghosszabbíthatják életünket.

Tünetmentes gyilkos

Európában a vastagbélrák az egyik legelterjedtebb rák típus: ötven év felett a gyakorisága exponenciálisan nő. Európában már negyvenöt évre csökkentették a szűrés kezdetét, azonban már a negyven év alatti korcsoportban is egyre gyakrabban fordul elő a betegség, hiszen a jóindulatú daganattal élők akár öt-tíz évig is tünetmentesek lehetnek.

„Ez azért egy kegyetlen betegség, mert a jóindulatú daganatnak semmi tünete sincsen. Azért szoktuk eltávolítani, hogy később se legyen belőle baj. Ez öt-tíz évig így megy, amíg a daganat esetleg rosszindulatúvá válik és akkor jelentkezhet vérzés: ekkor azonban már biztosan rákkal állunk szemben” 

– mondta el Prof. Dr. Madácsy László, gasztroenterológus szakorvos, az Endo-Kapszula Magánorvosi Centrum vezetője. Intő jel lehet a tartósan fennálló vérzés, hasi fájdalom, megváltozott állagú széklet, de a jelentősebb súlycsökkenés is.

A magas halálozási ráta ellenére kevesen élnek az ingyenes tesztelési lehetőséggel

Néhány éve már Magyarországon is országos szinten elérhető az államilag támogatott széklet alapú szűrés, melyet a háziorvosok igényelhetnek pácienseiknek. Ennek a rendszerek köszönhetően a leginkább érintett ötven és hatvanöt év közöttieket egy levélben értesíti orvosuk az ingyenes, három különálló tesztből álló vizsgálat lehetőségéről.

„Ha ebből a széklet tesztből kettő negatív és csak egy pozitív, az pozitív eredménynek számít. Úgy is mondhatnánk, hogy a piros ász mindig üti az összes többi ászt. Azonban fontos tudni, hogy a pozitív székletvérteszt nem egyenlő azzal, hogy vastagbél rákja van a páciensnek, hiszen a székletben található vér származhat a fogínyünktől kezdve a végbélben található aranyerekig, de a gyulladások, eróziók, fekélyek is okozhatnak minimális vérzést. Viszont fontos megemlíteni, a pozitív eredmény gyomor- és végbélrákot is jelezhet”

 – mondta el Prof. Dr. Madácsy László, majd hozzátette, hogy a magas halálozási ráta ellenére hazánkban a felhívólevelet kapott betegek csupán egyharmada válaszol.

Habár a székletvérteszttel a korai vastagbélrákos betegek jelentős részét ki lehet szűrni a populációból, elmondható, hogy csak akkor kapunk pozitív eredményt, ha már jelentős a probléma, ugyanakkor a modern orvostechnológiai eszközök és a mesterséges intelligencia már jóval korábban képesek jelezni a bajt.

De honnan tudjuk, hogy melyik számunkra a legmegfelelőbb választás?

 A hatvanötödik életévét betöltő korcsoport számára az úgynevezett CT kolonográfia, azaz vastagbélszűrés CT képalkotó vizsgálattal ajánlott Prof. Dr. Madácsy László véleménye szerint, melyben már azt vizsgálják, hogy előfordul-e nagyobb méretű polip, rák, vagy szűkület. A mindössze 20-30 perces szűréshez nem szükséges altatás, továbbá nem megterhelő, fájdalommentes, enyhébb előkészítést igényel és költséghatékonyabb is. Röntgensugarak segítségével jeleníthető meg a vastagbél részletes belső képe virtuálisan a számítógépen, így az idősebb korosztálynak, akikben még élénken él a vastagbéltükrözés kellemetlen emléke megfelelő választás lehet.

A mesterséges intelligencia és a robotika azonban a szemünk előtt forradalmasítja az orvostudományt és új távlatokat nyit a diagnosztikában. Az Európai Endoszkópos Társaság három indikációban javasolja a kapszula endoszkópiát: az ötven év alatti korcsoportnak, akik körében nincs komoly tünet és kicsi az esélye a ráknak. Olyan pácienseknek, akik elutasítják az endoszkópiát, valamint azokban az estekben, ahol ugyan megtörtént az endoszkópos vizsgálat, de valamilyen okból kifolyólag a szakemberek nem tudták a teljes vastagbelet megnézni.  Az eljárás során egy robotikailag vezérelt, mágnesesen irányított nagyobb méretű vitaminkapszulának megfelelő formájú eszköz lenyelésével a kamera által küldött képanyag egy tároló eszközben kerül rögzítésre. Az MI bevonása 99%-os hatékonysággal képes azonosítani a daganatos területeket.

Ma már az endoszkópiától sem kell félni – nem olyan mint évekkel korábban 

„Az alternatív vizsgálatok kiváló lehetőségek arra, hogy még a kezdeti stádiumban elcsíphessük a polipot, daganatot”

– hangsúlyozta Prof. Dr. Madácsy László. Ennek ellenére ötven év felett a vastagbéltükrözés mindenkinek javasolt öt-tíz évente, hiszen minden harmadik emberben található polip. Míg az altatásos endoszkópiával egyszerre lehet szűrni és terápiás kezelést is alkalmazni – azaz azonnal eltávolítani az észlelt polipot - a széklet alapú szűrés, a CT kolonográfia és a kapszula endoszkópia nem jelent azonnali terápiás kezelést. Így a pozitív eredménynél, mindenképpen szükséges az endoszkópia, ami napjainkban már bódításban és altatásban is elvégezhető, így redukálva a kellemetlenséget.

„Nyilván a páciens akaratán is múlik, hogy melyik vizsgálati formát alkalmazzuk. Azt akarjuk, hogy bármelyik módszerrel, de legyen elvégezve a szűrés”

 – hangsúlyozta Prof. Dr. Madácsy László, majd hozzátette, hogy az Endo-Kapszula Magánorvosi Centrum legújabb kutatása szerint a válaszadók 66 százaléka fogadná el a normál endoszkópiát mint második lépés, ha a kapszula endoszkópia során polipot találtak nála.

És hogy mekkora esélyünk van a gyógyulásra?

Jóindulatú daganat és polip esetén 100 százalék, azonban a szűrés létfontosságú. Az időben észlelt rosszindulatú vagy korai stádiumú ráknál a felépülés esélye akár 95 százalékos is lehet.