Az őszi-téli időszakban a ködös napok száma is megnő, ami jócskán megnehezíti az autósok életét. Ködös, párás időben a minimális látótávolság miatt a közlekedés is veszélyesebbé válik.

A gyakorlatban akkor beszélünk ködről, amikor a látótávolság egy kilométer alá csökken. A levegő nedvességtartalma annyira telítetté válik, hogy nem tudja megtartani azt, ezért a felesleges nedvesség kicsapódik, ami köd formájában jelenik meg.

A járművek megvilágítása

A KRESZ a 44. szakaszban foglalkozik a forgalomban részt vevő járművek kivilágításával, ezen belül is a 4. bekezdésben tesz említést a jogalkotó arról, hogy a ködfényszórót, továbbá a hátsó helyzetjelző ködlámpát abban az esetben szabad használni, ha a látási viszonyok ezt indokolják.

A KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. szakértői elárulták a legfontosabb tudnivalókat a hirado.hu-nak.

A közlekedéstudományi intézet munkatársai kiemelték, hogy a biztonságos és udvarias vezetői magatartás az, ha a ködlámpákat valóban csak indokolt esetben használjuk. Sajnos a gyakorlat azt mutatja, hogy legtöbbször indokolatlanul használják mind az első, mind a hátsó ködlámpát.

A gépjárművek gyárilag felszerelt ködlámpáiknak az a funkciója, hogy korlátozott látási viszonyok között a közlekedés többi résztvevője hamarabb észlelhesse a gépjárművet. Azért világít magasabb fénnyel a hátsó helyzetjelző ködlámpa, hogy messzebbről, féktávolságon kívülről észlelhető legyen a jármű.

Amennyiben a hátsó helyzetjelző ködlámpát használó gépkocsi vezetője észleli, hogy mögötte közlekedik gépjármű – remélhetően betartva a biztonságos követési távolságot –, akkor kapcsolja le a hátsó ködlámpát, hiszen az elérte a funkcióját, észlelték a járművét, viszont a magasabb vörös fény zavaróan hat a mögötte haladó jármű vezetőjére.

A ködlámpák közül az első ködfényszóró a legtöbb esetben valóban megnöveli a látótávolságot, azonban annak a fénye szintén zavarhatja az előtte haladó jármű vezetőjét. Abban az esetben, ha folyamatosan haladunk az előttünk lévő jármű mögött, akkor az udvariasság és a tisztelet azt kívánja meg, hogy kapcsoljuk le a ködfényszórót, ne zavarjuk az előttünk haladó jármű vezetőjét a pluszfénnyel.

Az előzés sűrű ködben veszélyes

„Nemcsak szabálytalan, hiszen az előző jármű vezetője nem látja be azt a biztonságos távolságot, amelyen végre tudja hajtani a szabályos előzést, hanem baleset- és életveszélyes is, komolyan veszélyezteti saját és mások életét és testi épségét, aki meggondolatlanul vagy türelmetlenségből sűrű ködben ilyen manőverbe kezd” – hangsúlyozták a KTI szakértői.

Akkor sem szabad előzésbe kezdeni, ha az előttünk haladó jármű az általunk indokoltnak véltnél lassabban közlekedik ködben (hiszen nem vagyunk egyformák a közlekedésben sem, nem egyformán ítéljük meg a pillanatnyi közlekedési helyzetet), hiszen az előzés az egyik legnehezebb manőver, még jó látási viszonyok között is.

Konvojban haladás nagyobb követési távolság mellett

Ha a közlekedési körülmények megengedik, biztonságosabb ködben a nagyobb követési távolság betartásával (ám még látótávolságban) úgynevezett „konvojban” haladni, és a fent említett módon az ekkor már zavaró ködlámpák kikapcsolásával lényegesen lassabb sebességgel közlekedni.

A szakértők hozzátették azt is, hogy sokat segíthet ködös, párás időben, ha a gépkocsink szélvédőjét tisztán tartjuk, és ez vonatkozik a szélvédő belső felületére is, hiszen nagyon sok olyan autót lehet látni, amely annyira szennyezett szélvédővel közlekedik, hogy azon keresztül nehezen látnak ki a járművezetők.

Fontos ilyenkor a gépkocsi utasterének megfelelő szellőztetése is, hiszen a belső levegő, pára az elégtelen szellőzés következtében lecsapódik a belső üvegfelületekre, és jelentősen korlátozza a gépkocsiból való kilátást, nem csak előre, hanem oldalra is, a külső visszapillantó tükröket sem tudják így használni a járművezetők. Párásodás esetén ne használjuk a belső levegőkeringtetőt, hanem a külső levegő ablakfelületekre való irányításával, vagy pedig, ha szükséges, még a légkondicionáló bekapcsolásával is pillanatok alatt tudjuk párátlanítani a belső üvegfelületeket.

Látni és látszani

Minden közlekedő legfontosabb alapelve: látni és látszani. A gépjárműveken túl a közlekedés fontos tagjai a kerékpárosok, gyalogosok is. Deli Kálmán közúti közlekedésbiztonsági szakértő kiemelte, hogy a ködben való közlekedés szabályai nem csak az autóban ülőkre vonatkoznak.

„A gépjárművek kivilágítási területe körülbelül 85 centiméter alá esik, ezért nagyon fontos, hogy a gyalogosok, kerékpárosok megfelelően ellássák magukat fényvisszaverő eszközökkel az említett magasság alatti területen” – hangsúlyozta Deli Kálmán.

A látni és látszani elv a gyalogosokra is vonatkozik, különösen azokra, akik kivilágítatlan úton haladnak, ahol nincs kijelölt járda, ezért a forgalommal szemben, az úttest mellett haladnak.

Deli Kálmán hozzátette azt is, hogy ne féljünk segédeszközhöz nyúlni. A sárga lencsés szemüveg a sötétben, rossz látási viszonyok között segíti a látást, javítja a kontrasztot, így jó megoldást nyújthat a biztonságosabb vezetéshez ködben.

Forrás: hirado.hu