A Hősök Napján a Hősök temetőjében, a Hősök terén, és az Északi temetőben is megemlékeztek a világháborúk áldozatairól. A beszédek és a koszorúk azokra a katonákra emlékeztettek, aki életüket áldozták fel hazájukért.

Május utolsó vasárnapját 1925 óta szentelik a Magyar Hősök emlékének, erről 1917-ben, majd 24-ben rendelkezett a törvény, később pedig a Hősök napját az 1938 után elesettekre is kiterjesztették. Nyíregyházán a Hősök napján a Hősök temetőjében kezdődtek a megemlékezések. Az első világháború kitörését követően, 1914 végén, Nyíregyházán egy kórházat létesítettek a frontról hazatérő sebesült katonáknak.

A barakkrendszerű megfigyelő kórházban 1915-ben már 2700 katona ellátását végezték. Az elhunytakat a kórház mellett kialakított temetőben hantolták el, és 1916-ban kapta hivatalosan a Hősök temetője nevet. A 2378 sírkő alatt 14 nemzet katonája alussza örök álmát: bosnyák, cseh, horvát, lengyel, magyar, montenegrói, német, olasz, orosz, osztrák, román, szerb, szlovén és ukrán.

Tisztelet a katonáknak

A megemlékezésen Dr. Ulrich Attila alpolgármester mondott beszédet. Hangsúlyozta,  a honvédelmi vezetés a város együttműködése arra mutat, hogy fenntartsa ezt a temetőt. Nem csak a jelenünkkel törődünk, hanem a múltunkkal is, és a múltunkból vesszük azt a példát, ami a jövő generációja előtt is példaként kell hogy szolgáljon. Tiszteljük embertársainkat, az elhunytakat, mindegy, hogy milyen nemzetiségűek, vallásúak voltak.

A háborúkat soha nem ők kezdeményezték, csak kiszolgáló alanyai voltak, arra a frontra mentek, ahová küldték őket.
A Hősök napja alkalmából a megemlékezők a Hősök temetőjében, a Hősök terén az I. világháborús emlékműnél, majd az Északi temetőben a II. világháborúban hősi halált halt nyíregyházi katonák emlékművénél is koszorúzást tartottak.