A Pangea története szorosan összefonódik a Nyíregyházi Állatparkkal. Az ország egyik legjelentősebb turisztikai attrakciója kinőtt a városból. Pécs, Veszprém, Debrecen hasonló intézményei ehhez képest a „futottak még” kategóriába kerültek. Az Ybl-díjas Kulcsár Attila, az építészeti sorozat szerzője így kicsit a zooról is elmélkedik, miközben szakmai szempontból elemzi a most már díjnyertesnek mondható ökocentrumot, szállodát, konferenciaközpontot.

Az állatkertünk hírneve országos, nagysága szerint az első hazánkban – a fővárosi még csak most készül régi fényét visszanyerni, új területekkel kibővülve Pannon Park névvel, benne egy buborékszerű héjjal lefedve sétányok és állattartó terek.

Megállíthatatlan fejlődés

De nekünk már most van buborékos tetejű Zöld Piramisunk (korábban ezt is díjazták), és a közeli jövőben egy újabb, a (jég)korszakos attrakciónk is elkészül, mert a Nyíregyházi Állatpark fejlesztése is megállíthatatlan. Ma már több mint félmillió látogatót fogad évente!

A nívó hotelért kiáltott

Pedig karrierje a legendák szerint úgy kezdődött, hogy valamikor egy szovjet első titkár az itteninek hozott ajándékba látogatásakor egy medvepárt. Ehhez képest ma már nem lehet egy nap alatt végigtanulmányozni állatállományát... A nemzetközi csereprogramok vizsgálatai, a tudományos és a szakmai konferenciák a parkkal szoros kapcsolatban lévő szállodát kívántak. Ezért épült meg a Blaha Lujza sétány mellett, az állatkert telkén ez a modern épület, amely nem is lehetne máshol.

Ökocentrum és szálloda

Az ökocentrum és szálloda épülete a kortárs építészet remeke, és nemigen idegenkedhet tőle az sem, aki a Korona Szállót szereti. Nyolcvan férőhelyes kapacitása, 100 fős konferenciaterme egy kirándulóbusz látogatóit éppen úgy képes befogadni, mint egy továbbképzés résztvevőit. Az állatparkok szaporulatai gondos tartásvizsgálatok után cserélnek gazdát, a veszélyeztetett fajok tenyésztése nagy körültekintést igényel – minderre pedig kíváncsi a világ, s méltóak a körülmények a fogadásukra.

Az épület kettős kódolása

Az épület külső megjelenésének kettős üzenete teszi szerethetővé mindenféle szemlélő számára, kívül és belül. Az utcán álló őslények plasztikái utalnak az állatvilág törzsfejlődésének, őskori lényeinek napjainkig ívelő vonulatára. A szauruszok a gyermeki fantáziát mindig megragadják a médiák nagyhatású filmjei óta, és kíváncsivá teszik a felnőtteket is a máig fennmaradt archaikus állatok, mint a komodói varánusz gyík, az indiai páncélos orrszarvú és egyéb meghökkentő formájú fajok megismerésére. A szálloda a Pangea nevet arról az õskontinensrõl kapta, amely a földtörténet kezdetén egyetlen szigetként úszott az óceánban, és ebből váltak le a tektonikusmozgások következtében a mai földrészek. Vagyis a dinoszauruszok ezt a kort idézik.

Fasoros pillérek, madárfészkes teraszok

A Hotel Pangea főhomlokzata a tóra néz, a sétány nyárfasorának lombjai között. A homlokzat elé kiálló pillérsor a magas fák törzseit idézi, annak architektonikus mutációja, mely még színében is fatörzsekhez hasonló. A négy szinten magas oszlopok között, mint madárfészkek vannak befüggesztve a szobák teraszai nagy „összevisszaságban”, ahogy ez már madaraknál szokás, és természetes sokelemes fakorlátjaik övezik, mint egy rendes gólyafészket, nagyban.

Igazán organikus

A szobák üvegfalain a tó hullámai tükröződnek szél esetén. A házat egy organikus építész is tervezhette volna, úgyhogy viccesen meg szoktam jegyezni, a tervezőjének, hogy „Attila, te vagy a mi Koós Károlyunk” (aki a Budapesti Állatkert építésze volt annak idején). Gáva szerkezettervezői: Tóth Zoltán és Kácsor István statikusok.

Látogatóvarázs, fénnyel

A ház belső terében a látogatóvarázslás folytatódik. Az előcsarnokból nyíló vendégváró tereket nemcsak a szállóvendégek használhatják. Az épület szobái világos átriumra vannak szervezve, melyet egy folyosó övez. A négy szint magas felülvilágított tér, gesztus a térélményt szerető szakma felé.

A belső terek attrakciója

Ugyanakkor azonban látványos attrakciónak ad helyet a látogatók számára is, mert egy hatalmas életfa plasztika magasodik fel a közepén, az évszakok allegorikus figurái mellett, számtalan állattal és növényi ornamentikával benépesítve ágait. 

Állati útmutatás

A legtöbb középületben a belső terek az üzletvezető ízlését, vagy a gondnok racionalitását tükrözik. Itt ugyanaz a koncepció szervezte és uralja a belső építészet döntéseit is. A szobákat állatok képei azonosítják, az ajtókat a padlóra vetített azonosító figura mutatja a gyermek számára is felismerhetően a folyosó felől.

Erkélyélmény

Az álmennyezetek a szemközti tó hullámzását idézik. Aki kiül a teraszra a fák koronái magasában, úgy érezheti magát fiókáival, mint egy madár biztonságos fészkében – de még ott is eresz alatt.

A természetbe ágyazottság eszköztára

Külső homlokzatát nagyméretű táblás burkolat díszíti, mely beleolvad a természet színeibe, a nyárfasort idézik pillérei, és a nagyméretű ház tagoltságával nem hat idegenül a sétány alacsonyabb házai között, azzal látványos szimbiózist alkot, amikor a víz tükrében együtt megjelennek.

Történelmi hangulatban

A ház alatt horgászok álmodoznak a nagy fogásról, a kocogópályán a szelíd őzek futását idézik a hajpántos szépasszonyok, Blaha Lujza mai utódai. Kerékpáros urak nosztalgiáznak gyerekkorukkal BMW-jükrõl leszállva, de ha betérnek például a 424-es sörözőbe egy jóféle korsó serre, Krúdy Gyulának is képzelhetik magukat, mert ott áll a szegletkő, az új szálloda, amellyel az építész kimozdította a modern építészetet nem kedvelők táborát megkövesedett véleményükből, és hozzáigazította a Sóstófürdő történelmi hangulatához, amit imádnak.

(Szerző: Kulcsár Attila)