HUNOR program – Újra magyar kutatóűrhajós lesz az űrben
A „Magyarország az űrszektorban – Miért megyünk újra az űrbe?” címmel szervezett programot az MCC nyíregyházi képzési központja szerda délután a Kodály Zoltán Általános Iskolában. Kapu Tibor, Magyarország következő kutatóűrhajósa, Cserényi Gyula tartalékos űrhajós és dr. Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos a magyar űrszektorról, illetve a HUNOR Magyar Űrhajós Programról beszélgettek. Az esemény meglepetés vendége az első magyar űrhajós, Farkas Bertalan volt.
Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós, meglepetés vendégként vett részt az MCC nyíregyházi képzési központjának „Magyarország az űrszektorban – Miért megyünk újra az űrbe?” című rendezvényén. Köszöntőjében hangsúlyozta, hogy nagy büszkeséggel tölti el, hogy ismét ebből a vármegyéből kerül ki a következő magyar űrhajós.
„Szeretném megköszönni, hogy ma itt lehetek ezen a rendezvényen. El kell árulnom önöknek valamit, ami nem titok: körülbelül harminc éve mondtam, hogy ha már én nem repülhetek, szeretném megélni azt a pillanatot, amikor a következő magyar az űrbe jut, és sikeresen befejezi tudományos munkáját, majd örömmel számol be mindarról, amit elért. A HUNOR program keretén belül bár a pontos időpontot még nem tudjuk, de ha minden igaz, akkor 2025-ben tervezzük a következő magyar űrhajós repülését” – részletezte Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós.
Farkas Bertalan elmondta, hogy régi álma teljesül majd, amikor a következő magyar űrhajós a világűrbe kijut, és sikeresen befejezve tudományos munkáját, örömmel számol majd be az elért eredményeiről. A köszöntőt követően Kapu Tibor, Magyarország következő kutatóűrhajósa, Cserényi Gyula tartalékos űrhajós és dr. Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos beszélgettek a színpadon.
A magyar űrszektorról, a HUNOR Magyar Űrhajós Programról kérdeztük dr. Ferencz Orsolyát, aki szívesen nyilatkozott a Nyíregyházi Televíziónak.
„Magyarország számára komoly vállalkozás, hogy nemzeti kutatóűrhajós program keretében kutatót küldjünk a Nemzetközi Űrállomásra. Ebben partnerünk az Európai Űrügynökség és az amerikai fél is. Ugyanakkor el kell mondanom, hogy ez óriási kihívás a magyar szakemberek számára. Amikor meghirdettük a programot, 247 bátor jelentkező küldte be érvényesen a jelentkezését. A toborzás 2021 őszétől 2022 elejéig tartott, majd egy évig tartott a kiválasztási folyamat, míg kiválasztottuk azt a négy embert, aki megkezdhette a kiképzést. Ennek eredményeként a négy főből az a két személy, aki most Amerikában folytatja a kiképzését, került kiválasztásra. Ez a program nemcsak a nemzeti büszkeség miatt jelentős, hiszen Farkas Bertalan után, aki 1980-ban a hetedik nemzetként lépett a világűrbe magyar kutatóűrhajósként, újra magyar ember juthat az űrbe, hanem azért is, mert az itt elvégzett kutatások az egész magyar tudományos életet felgyorsíthatják és katalizálhatják” – mondta el dr. Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos.
A miniszteri biztos hozzátette, a magyar űrkutatás változatos kísérletekkel foglalkozik, beleértve az anyagtudományt, sugárzásmérést, élettani, biológiai, növénytani és gyógyszerkísérleteket. A tudományos tartalom véglegesítése nemzetközi partnerekkel történik, ők adnak teljes jóváhagyást arra, hogy az űrállomásra milyen anyagok és projektek kerülhetnek ki. Magyarország szoros együttműködést alakított ki az amerikai Axiom Space vállalattal és az Európai Űrügynökséggel biztosítva, hogy a program a legmagasabb színvonalon valósuljon meg, köszönhetően a partnerek jelentős szakértelmének és támogatásának.
„Magyarország 2015-ben lett teljes jogú tagja az Európai Űrügynökségnek (ESA), így jelenleg 22 tagállam tartozik az ügynökséghez. Az elmúlt hat évben, amióta a Külgazdasági és Külügyminisztérium koordinálja az űrtevékenységet és az űrkutatást, óriási eredményeket értünk el. Az ESA-val való együttműködésünk kezdetén, 2015-ben a befizetéseink messze a legkisebbek voltak a 22 tagállam között, és nem érték el az értékelhető szintet. Mostanra azonban meghaladják a régiós átlagot, és különösen büszkék vagyunk arra, hogy a befizetésekből gyakorlatilag 100%-os visszatérítést tudunk elérni Magyarország számára. Az Európai Űrügynökség egy másik fontos mérőszáma is jelentős növekedést mutat: 2015-ben mindössze 23 regisztrált magyar partnere volt az ESA-nak, míg mostanra ez a szám 168-ra nőtt. A számok önmagukért beszélnek, és igazán büszkék vagyunk ezekre az eredményekre” – folytatta dr. Ferencz Orsolya.
A magyar űrhajós jelöltek és űrhajósok az amerikai Houstonban folytatják kiképzésüket. Ez a szakasz különösen zsúfolt lesz új programokkal, hiszen meg kell tanulniuk az egész űrállomás működését. A kiképzés során egy az egyben méretarányos földi modell makettben gyakorolnak, amely pontosan megegyezik az űrállomás belsejével. Emellett számos olyan feladatot kapnak, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a küldetésükhöz.
