Nyíregyházán, ebben a nagy múltú katonavárosban nagy becsülete van a huszárságnak, melynek ez esztendő tavaszáig élő emlékezője is volt. Katonazene, hagyományőrző huszárok lovas díszmenete nyitja a rendezvényt szombaton délelőtt 11 órakor a belvárosban, az 1997-es találkozón felavatott Huszár szobornál. 

A szombat délelőtti parádé helyi köszöntői mellett megtiszteli az eseményt dr. Benkő Tibor honvédelmi miniszter, illetve dr. Ruszin-Szendi Romulusz vezérőrnagy, a Magyar Honvédség parancsnoka. Huszárgenerációk találkozójával folytatódik délután a rendezvény, a Sóstói Múzeumfaluban. Sajnos már csak emlékezőkkel.

„Most már nehéz helyzetben vagyunk sajnos, hiszen az általunk ismert utolsó huszár, Tomasovszky Mihály bátyánk Púposhalmon ez év május 6-án elhunyt, 100 éves korában. Istennek hála, szép kort ért meg! De én igazán már élő huszárt nem ismerek, de itt vannak valóban a leszármazottak, és köztük van bőven olyan, aki még kisgyerek korából emlékezett arra, hogyan hagyták el 1944 őszén Nyíregyházát, hogyan hagyták el a kaszárnyát, hogyan mentek nehéz körülmények között Dunántúlra, majd hogyan mentek át Ausztriába, hogyan élték meg a háború végét. Tehát azért találunk még olyan embert, aki tud valamit mondani erről a korszakról, erről a legendás magyar fegyvernemről, a hungarikum huszárságról” – fogalmazott dr. Bene János címzetes múzeumigazgató, a Magyar Huszár Alapítvány titkára.

Tavasszal megalakult a Honvéd Huszár Díszalegység Budapesten, hivatásos katonákból, lipicai lovakkal. Közülük négyen bemutatkoznak, a felvonuló huszárbandérium részeként. Miután Nyíregyházán van tartalékos ezred, honvéd kollégium, minden esély megvan arra, hogy újra olyan katonaváros legyen, ahol a hagyományokat lehet ápolni. És van mire emlékezni!

„Ez úgy volt, hogy szerveztek egy huszártalálkozót Budapesten, utána Sárváron, azon én ott voltam, de ott csak a tisztek voltak. Kérdezték, hol a legénység. Mondtam, hogy a legénység az itt van Szabolcsban. Jó, akkor hozzuk össze őket! Volt egy dátum 1991, de 100 évvel korábban, 1891-ben épült a híres nyíregyházi nagylaktanya. Azt találtuk ki a múzeumban, hogy a nagylaktanya építésének 100 éves évfordulójára szervezünk egy huszártalálkozót. Megvolt a logisztikája is, mert akkor járt nálunk a pápa, II. János Pál. Mivel itt fogadták – mert Pócson volt meg Nyíregyházán is –, nagy logisztikát tettek mögé. Itt voltak a katonák főzni, tehát ők szolgálták ki sátrakkal, és minden egyébbel a találkozót. A pápa őszentsége elment 20-án Magyarországról, mi meg 21-re megszerveztük a huszártalálkozót, ugyanazzal a logisztikával” – mesélt a múltról Bene János.

Mi koszorúzunk és parádézunk itt a városi eseményen. A több mint 100 Kárpát-medencei egyesületet számláló Hagyományőrző Szövetség elnöke fogalmazott így, aki beszámolt arról is, hogy több mint 50 lovassal jelennek meg a Huszár szobornál, majd Sóstóra vonulnak, a közönségtalálkozóra.

„Ez egy parádé a klasszikus értelemben, ahol azok a fiatalemberek, vagy olyasmi fiatalok, mint én magam vagyok, nem jelmezt viselnek – ezt szeretném hangsúlyozni –, hanem egyenruhákat, amiket az őseink és a hőseink tiszteletére viselünk, és próbáljuk ma is megmutatni azokat a katonaerényeket, azokat a gyönyörű ruhákat és fegyvereket, amiket elődeink viseltek” – tájékoztatott Székely Tibor, a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség elnöke.

Lesz a hétvégi eseményen füstbombás harci bemutató, de nemcsak lovak szerepelnek, hanem a legmodernebb harci eszköz, a Gidrán is bemutatkozik. Természetesen a közönség örömére nem marad el a motoros rendőrök és rendőrkutyák bemutatója, a tűzoltási és mentési gyakorlat, de vívásoktatást is tartanak a Simonyi Óbester Szablyavívó Iskola tagjai. Vasárnap délelőtt aztán a Kéry József utcán, a Huszár Emlékkertbe vonul méltó megemlékezésre a találkozó közönsége.