A nyíregyházi székhelyű területvédelmi ezred tartalékosai és a helyi toborzó iroda hadisírgondozó részlege is segítette a munkálatokat Apagyon, ahol huszonhét hősi halott katona maradványai kerültek elő a temetőben. A Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum szakemberei háromnapos terepmunkát végeztek a sírkertben még augusztus végén.

Ezen a helyszínen végeztek terepmunkát a szakemberek Apagyon. A település és a térség is az alföldi páncéloscsata jelentős színtere volt 1944 őszén, ezeknek a harcoknak az áldozatai voltak azok a katonák, akiket köztemetőben vagy kint, a város szélén temettek el. A Hadtörténeti Intézet és Múzeum éves terve alapján dolgoztak augusztus végén a sírkertben.

Hősi halottak és lőszerek

A sírokból előkerült 7 darab kézigránát és gyalogsági lőszerek is, ezeket tűzszerész szakemberek megvizsgálták, majd megsemmisítésre elszállították. A katonáknál jellemzően ceruzát és fésűt találtak, de az egyik sírból egy géppuska részei is előkerültek.

„Nagyon jól haladtunk a három nap alatt. Három helyszínen történtek ásatások, a levéltár információi alapján volt egy 48-as, egy 50-es jelentésünk, amely megnevezte a katonák egy részét, valamint megjelölte a temetési helyszíneket. Egy katonát kerestünk, de nem találtuk még meg a református kertben, ott további kutatásokat, légi fotókat fogunk elemezni annak érdekében, hogy sikerüljön azt a katonát is exhumáltatnunk és újratemettetnünk. A görögkatolikus temetőben két elhunytról szóltak a történelmi források, kiderült, hogy az egyiket a hozzátartozók már korábban elvitték, a másikat exhumáltattuk és az 52-es parcellában újratemettetjük. 29 katonáról szóltak a források a köztemetőben, amiből 26-ot sikerült is exhumálnunk” – nyilatkozta Kertész József őrnagy, a Nyíregyházi Hadkiegészítő és Toborzó Iroda vezetője.

Keresik a hozzátartozókat

A görögkatolikus templomkertből exhumált katona lánya az országos médiavisszhang hatására már csütörtök délután jelentkezett is, Zalaegerszegen él és szeretne részt venni az újratemetésen. A hölgy mindössze két hónapos volt, amikor az édesapja 1944 októberében meghalt, így sohasem ismerhette meg. A feltárások valódi célja azon túl, hogy sikerül méltó módon, katonai tiszteletadás mellett a budapesti katonai temetőben újratemetni a hősöket, az, hogy megtalálják a hozzátartozókat.

„Azon szerencsés vármegyék közé tartoztunk, ahol 120 német-magyar katonának a sírját sikerült megtalálni 70 év után, egy teljesen a véletlen folytán. Ráadásul az a bácsi, aki annak idején nyomra vezetett minket, szinte az exhumálásokat követően el is hunyt, tehát tényleg másodpercek voltak hátra, hogy az információ révbe érjen. Folyamatosan folytatjuk a munkát, nemcsak magyarok, hanem német és más nemzetiségű katonáknak is kifejezetten a jelöletlen sírjukat kutatjuk, hiszen aki már temetőben van, az viszonylag védett, ott elsősorban akkor élvez prioritást a feltárás, ha használaton kívüli a temető és félő, hogy felszámolják. Amennyiben nem erről van szó, akkor lakott területen kívüli, erdőkben vagy korábbi ütközetek mentén eltemetett sírját próbáljuk felkutatni, hogy exhumálás után vissza tudjuk őket adni a saját nemzetüknek és otthon újra tudják őket temetni” – tette hozzá az őrnagy.

Hősök temetője

Nyíregyházán is minden évben emlékeznek azokra a katonákra, akik a vérüket ontották, életüket kockáztatták vagy áldozták Magyarországért. A nyíregyházi Hősök temetője az ország egyik legjelentősebb kegyeleti parkja. „A magyar katonák nap mint nap ugyanazért és ugyanúgy szolgálnak, mint ahogy azt tették egykor hősi honvédeink is, azért, hogy a magyar emberek és családok békében és biztonságban élhessenek hazánkban” – ezekkel a gondolatokkal hívta fel a figyelmet a honvédség jelenlegi szerepére Vantal Zsolt ezredes a tavalyi megemlékezésen.