Vízügyi és más szakmai szervezetek, polgármesterek, civil szervezetek képviselői találkoztak a Megyeházán az I. Tisza-menti vízpótlás konferencián. A szervező a 30 esztendős Kárpát-medencei Magyarokért Egyesület, mely a határon túli magyarok támogatásával, egészségügyi prevencióval is foglalkozik, de elkerülhetetlen lett, hogy a térségben tapasztalt aszályt követő vízhiányt igyekezzen a szakmai szervezetek támogatásával enyhíteni.  

Gyakran esik szó mostanság a klímaváltozásról, és arról, hogy ez mennyire megalapozott, vagy futurisztikus. Az elmúlt nyarakat és az előzőeket megélve ez már nem kérdés. E gondolat köré fűzte köszöntőjét a megyei közgyűlés elnöke, Seszták Oszkár:

„Az Országos Vízügyi Főigazgatóságnak, és annak a KEOP-os pályázatnak köszönhetően, amelynek a megvalósítása megkezdődött, arról is tudunk beszélni, hogy immár lépéseket is tettünk az irányba, hogy ez a megye, illetve Magyarországnak ezen része olyan természeti, természetföldrajzi helyzetben legyen a jövőben, amely élhetővé teszi ezt a vidéket. Gazdasági értelemben is, és egyáltalán az életlehetőségek szempontjából a gyermekeinknek és az unokáinknak is.”

Az észak-nyírségi terület programja elindult már, ezt készülnek kiterjeszteni nyugati és déli irányba – hallottuk az előadóktól. Folyik a programok és tervek kidolgozása. A konferencián szóba került az a négy ország – Magyarország, Ukrajna, Szlovákia és Románia – együttműködésében zajló klímastratégiai terv, a GeoSES is, melynek része természetesen a régió vízpótlása is.

„Egy olyan programba szeretnénk belekezdeni, ami már konkrétum. Lényege, hogy az észak-nyírségi vízpótlásról is szó volt már. Annak a tervezése elkezdődött, de ez csak egy bizonyos tájegységre vonatkozik, persze a megyének van több vízhiányos területe is van. A Kelet- és a Dél- Nyírség, de mondhatjuk, hogy a Szatmár, amit gyerekkorunkban vizesebb, sárosabb világnak gondoltunk, már ott is vízhiány van, de a Bereget is újra kell tölteni vízzel” – fogalmazott Siket Tibor, a szervező Kárpát-medencei Magyarokért Egyesület elnöke. 

Előremutató együttműködésről szólt az elnök, melynek részese az állam, a Belügyminisztérium, az Országos Vízügyi Főigazgatóság, helyi szakmai szervezetek és civilek is. Például az E-misszió, vagy a WWF Magyarország. Nehéz újratölteni a nyírségi, beregi területeket, hiszen olyan kicsi a Tisza vízszintje. A Nyírségi és a Hajdúsági-hátságnak, ezeknek a magas területeknek a vízpótlása nem megoldott, bár nagy a vízigénye.

„Legfontosabb az, hogy a magas pontokra felemeljük a vizet, nagy valószínűséggel zárt csövekben lehetséges, és aztán ezt a vizet visszatartással, tározókkal ott tartsuk a területen. Egyrészt azért, hogy beszivárogjon, a talajvizet tudjuk táplálni, a talajnedvességet biztosítani, másrészt azért, hogy öntözni lehessen. Nagy baj van, hiányos a vízkészlet ezen a területen, talán leginkább Magyarországon, a Homokhátsággal összevethető problémák vannak” – nyilatkozta Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója.

Szerencsére minden érintett képes együttműködni országhatáron belül és távol, hiszen a klíma, de a folyó sem ismeri a határokat. A legfrissebb projekt a nyírségi térség vízpótlásának a biztosítása, és helyben tartása.

„Ez a munka igen nagy területre kiterjedő tervezési feladatot jelent. Végrehajtásához körülbelül két évre van szükség. Jelenleg a munkák közepénél járunk. Jövő év végére elkészülhetnek a tervek, és megszülethetnek azok az engedélyek, melyek a kivitelezés megkezdéséhez szükségesek lehetnek” – tájékoztatott Illés Lajos, a VIZITERV Environ Kft.

Folyamatos az egyeztetés a szomszédos országokkal abban a kérdésben, hogy milyen módon kell megosztani az országhatáron átjutó folyók vízkészleteit. A Felső-Tisza-vidéken vannak olyan közös projektek, melyek a határmenti területek vízpótlását szolgálhatják. A jövőben újabb és újabb terveket, programokat szerveznek, melyek e feszítő témával foglalkoznak civilek és szakemberek párbeszédében.