A Sóstói Múzeumfalu idén ünnepli 50. születésnapját. Az esztendő programjairól és a jubileumi eseménysorozatról tartottak sajtótájékoztatót.

Szatmári Farsang, disznótoros, magbörze és húsvét, majális és múzeumi világnap, Pünkösd, Szent Iván éj, Szent István és Szent Vendel nap is lesz idén, majd a Márton-napi vigassággal zárják a Sóstói Múzeumfalu alapításának 50. esztendejében is a skanzen kapuit. Szentendre, Zalaegerszeg, Szombathely és Szenna, illetve az ópusztaszeri szakemberek is részesei lesznek a sóstóiak ünnepének azon a márciusi konferencián, melyre határon túli néprajzosokat, muzeológusokat is várnak.

Dr. Szabó Sarolta, a Sóstói Múzeumfalu igazgatója kiemelte:

Az eseményeket igazából már januárban elkezdtük, amikor egy felhívást tettünk közzé, hogy azokat a fotókat keressük, melyeket 1979 és 1999 között készítettek a látogatók. Ezekből a fotókból kiállítást nyitunk július 18-án, mely egy különleges program lesz a Múzeumfalu életében. A látogatókkal együtt szeretnénk megünnepelni, hogy 50 éve alapították a Sóstói Múzeumfalut.

Látogatói piknik lesz a július 18-ra tervezett esemény neve. Épp a közel 840 milliós, TOP-os felújítás egyik eleme a megfiatalodott weboldal, melyen 50 év, 50 tárgy, 50 történet címmel blogot indítanak. Ez megmutatja a 40 ezres néprajzi gyűjtemény tárgyait, de megszólaltatja azokat az embereket is, akiknek dolguk volt a Múzeumfaluval. Ezen a felületen üzennek majd azok is, akiket különleges kapcsolat fűzött-fűz az intézményhez. Építőként, tervezőként, adományozóként, akár látogatóként.

Dr. Ulrich Attila alpolgármester azt is elmondta:

A néprajzi gyűjtőfunkció mellett a világ azt gondolom, hogy az 50 év alatt odáig ment el, hogy az új generációk és a világ fejlődése más jellegű funkciót is adott, illetve más lehetőségeket is felkínál egy múzeumfalunak, mint a régi elvek – a gyűjtés, feldolgozás és publikálás - szerint ez azt gondolom, hogy a mai modern muzeológiában már kevés.

A vidéki Magyarország legnagyobb szabadtéri múzeuma három megye népi építészetének állít emléket. Emellett néprajzi és gasztronómiai élményt is kínál az iskolával, templommal, temetővel és kocsmával, szárazmalommal, csűrrel, tűzőrséggel, kemencével és kézműves műhelysorral is büszkélkedő intézmény. A közel egy évtizeden át, 1970-79-ig telepített múzeumfalu mai és egykori munkatársainak, adományozóinak és adatközlőinek jutalmazására létrehozzák a múzeumalapítóról elnevezett Erdész Sándor Emlékplakettet, melyet egy külön ünnepi esemény alkalmával adnak majd át.