Az ÖkoKonferencia, avagy így tanítom a természettudományt című rendezvénnyel folytatódott a Magyar Tudomány ünnepe alkalmából szervezett eseménysorozat a Nyíregyházi Egyetemen. A felsőoktatási intézmény Környezettudományi Intézete, a Petőfi iskola, illetve a NYÍRVV szakemberei szervezték a számtalan témát felvonultató programot.

A tét a közös jövőnk – kezdte gondolatait a Nyíregyházi Egyetemen rendezett ÖkoKonferencia megnyitója előtt az intézmény rektora. A közelmúltban a Föld lakossága meghaladta a 8 milliárdot, és ha ilyen mértékben fogyasztunk, pusztítjuk a természeti erőforrásokat, akkor a jövő generációjának nem lesz élettere.

„A felnőttekkel nehezen boldogulunk. A berögződések, a szokásaink becsontosodtak. Tehát az új generációval, akár az óvodával és a közoktatás alsóbb évfolyamaival kell kezdeni azt a fajta edukációt, hogy nyitottak legyenek a világra, szemük legyen ezekre a problémákra, és ne fulladjunk bele a szemétbe egy olyan országban, amely alapvetően nyersanyaghiányos. Látjuk, mekkora gondot okoz, tőlünk sokkal fejlettebb, nagyobb országokban is a megfelelő ipari alapanyagokhoz való hozzájutás”

– vélekedett dr. Szabó György, a Nyíregyházi Egyetem rektora.

Ez a rendezvény azt célozza, hogy időben kell elkezdeni a következő generáció edukációját, akik majd figyelmeztetik a szülőket, nagyszülőket az óvatos, takarékos fogyasztásra, illetve a környezettudatos életre. Jó döntés volt, hogy a korban viszonylag egymáshoz közelállók, a gyakorlaton lévő egyetemisták és az általános iskolások dolgozzanak együtt.

„Jött ez a dolog, hogy együtt dolgoztunk Tóthné Mártával, az egyetemmel, illetve volt egy programunk a NYÍRVV-vel, és ebből kialakult egy hármas együttműködés, melynek egyik állomása, hogy már évek óta különböző konferenciákat szervezünk. Tavaly a zöld óvodákat hívtuk meg, azokat, akik a címet megkapták az Agrárminisztériumtól. Tavalyelőtt pedig az általános és középiskolákat, illetve a városi cégeket vontuk be a programba. Most pedig civil szervezeteket vártunk ide, hogy ők mutassák be a tevékenységüket, lássuk, mi minden történik a városban”

– nyilatkozta Bajnay Kornél, a Petőfi Sándor Általános Iskola igazgatója.

Több egymásra épülő civil szervezet, most jellemzően a Zöld Akciócsoport nevében Fekete Éva beszélt arról, hogyan működhet együtt a lakosság a városi fenntarthatóság érdekében.

„Szóba került a hulladékcsökkentés. Az alapítványunknak augusztusban nyílt meg egy körforgásos gazdaságot kicsit a lakossághoz közelebb hozó kezdeményezése, a Körforgás Kreatív Műhely, ahová olyan tárgyakat várunk az emberektől, amely még mások számára hasznos lehet. Ez nem adománybolt, tehát nem megvásárolhatóak ezek a termékek, inkább egyfajta cserére szoktatja rá az embereket, hogy a tárgyakat ne hulladéknak nézzük, ha már nincs rá szükségünk”

– szólt előadásában Fekete Éva.

A Műhely fenntartható üzletét a Kossuth téri üzletházban találják. Az előadások között szó volt még a mesterséges intelligencia és a környezet kapcsolatáról, az E-misszió Egyesület munkájáról, a mákony és a tudomány viszonyáról, és arról is, hogyan lehet a természettudományt az udvaron is tanítani.

„Az Ökoegyetem csoport 2020-ban alakult. Minden intézetből van képviselője, és mindannyian részt veszünk abban, hogy itt, az egyetemen a zöldgondolkodás, a környezettudatos attitűdök megvalósuljanak. Bekerüljenek az oktatási tanmenetekbe és a tananyagba is akár angol nyelvből, akár a társadalomtudomány vagy a humán tudomány területéről. Igyekszünk akciókat szervezni az egyetemisták részvételével. Legtöbbet a világnapokhoz kötődően programozunk. Pl. A Víz Világnapja, a Föld Világnapja, a Madarak és fák napja, a Környezettudományi világnap, vagy most éppen a hulladékcsökkentési hét van, és ehhez mindig valamilyen akciót kínálunk oktatóinknak és a hallgatóinknak”

– fogalmazott a téma kapcsán Dobróné dr. Tóth Márta, a Nyíregyházi Egyetem intézetigazgatója.

A tapasztalat szerint egyre többen és jobb szívvel vesznek részt ezeken az eseményeken. Egyre inkább környezettudatosak a mai huszonévesek, talán még iskolát is úgy választanak, milyen az egyetem gondolkodása, törekvése, és sokan azt is megválasztják, milyen pohárból isznak az iskolai büfében. Megnyugtató látvány volt a Környezettudományi Intézet ablakaiból rálátni az épületek tetejére szerelt napkollektorpark együttesére. Az ún. Z szak kevés hallgatóval indult az egyetemen, bár a levelezős képzésben a legnépszerűbb szakok között szerepel, miután a közoktatásban megjelenik a komplex természetismereti tantárgy.