„Korábban az volt az orvosi álláspont, hogy a várandósokat inkább ne oltsuk be. Ma azt közölték az operatív törzs ülésén a járványügyi szakemberek, hogy a Pfizerrel és a Modernával szabad oltani a várandósokat, ezért most arra kérem őket, hogy regisztráljanak, és ha ez megtörténik, akkor az oltási rend szerint ők is sorra fognak kerülni” – mondta el Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádióban.

Az oltás nem káros a magzatra

Müller Cecília országos tiszti főorvos az operatív törzs pénteki tájékoztatóján további részleteket is elárult.

Elmondta, nemzetközi tapasztalatok és tudományos ajánlások alapján Magyarországon is megfogalmaztak egy iránymutatást a várandós nők számára, miszerint nekik

a Pfizer és a Moderna vakcináját javasolják,

de szigorúan csak egyéni mérlegelés alapján és az orvosi (nőgyógyász, háziorvos és oltóorvos) konzultáció után. A tiszti főorvos hangsúlyozta, hogy az oltás felvétele sokkal több előnnyel jár, mint annak elmulasztása.

Ennek ellenére mindenkinél egyénileg kell számba venni a várható hasznot és a lehetséges kockázatot.

„A szóba jöhető két mRNS-alapú oltás első dózisát a terhesség 12. hete után, a második dózist a szülést követően veheti fel a kismama” – részletezte Müller Cecília.

Jelezte, ugyan a várandósok oltása kapcsán még tartanak a klinikai vizsgálatok, azonban a tudományos tapasztalatok alapján elmondható: eddig

nem bizonyosodott be semmilyen magzatkárosító hatás, illetve fejlődési rendelleneség

a beadott oltások után.

Kitért arra, hogy az úgynevezett vektorvakcinák sem jelenthetnek veszélyt a kismamákra, de ezekkel kapcsolatban kevesebb a tapasztalat.

Az országos tiszti főorvos arra kérte a kismamákat, hogy akik oltást szeretnének, regisztráljanak, majd ezt követően vegyék fel a kapcsolatot az orvosukkal. Jelezte, az infektológiai és a szülészeti, nőgyógyászati szakmai kollégium módszertani levelét és ajánlását eljuttatják az oltópontokra és a háziorvosokhoz is.

Mit tegyenek a kismamák?

„Az oltást kérő várandós nő a Vakcinainfo.gov.hu honlapon történt regisztrációja után a háziorvosánál jelentkezzen, aki gondoskodik az oltás megszervezéséről. Javasolt, hogy a várandós, illetve szükség esetén az oltóorvos is mindenképen konzultáljon nőgyógyásszal, kezelőorvossal” – olvasható a Koronavírus.gov.hu oldalon.

Hozzátették, a várandósok védőoltására vonatkozóan a klinikai vizsgálatok még nem zárultak le, ugyanakkor az eddig rendelkezésre álló adatok sem vetnek fel aggályokat.

A várandósok védőoltását indokolja, hogy

körükben a súlyos koronavírus-betegség és a szövődmények kockázata

magasabb.

A kismamák oltásáról szakmai ajánlás született, ezt a háziorvosok és az oltópontokon dolgozó kollégáik is megkapják, ez elapján tudnak majd dönteni, hogy egy adott kismama megkaphatja-e a védőoltást.

Az eljárásrend részletesen tartalmazza azt is, hogy milyen rizikófaktorokat kell mérlegelni a várandós oltásánál. Amennyiben nagy a fertőződés kockázata, mert például egészségügyi dolgozó a várandós, illetve alapbetegségei miatt nagy a rizikója annak, hogy súlyos megbetegedés alakul ki a vírusfertőzés esetén, akkor javasolt az oltás.

Intenzívre is kerülhetnek a fertőzött kismamák

Az operatív törzs döntése előtt Merkely Béla, a Semmelweiss Egyetem rektora beszélt arról az M1 Ma este című műsorában, hogy korábban ugyan ellenjavalt volt a kismamák oltása, de a tapasztalatok ezt felülírták.

Felidézte, hogy

több országban is oltanak kismamákat,

ezek alapján pedig már vannak konkrét információk és adatok, melyek alapján bizonyos vakcinák esetében igazolható, hogy biztosan nem káros a kismamákra.

Ezért a négy orvosegyetem nőgyógyászati klinikáinak tanszékvezető egyetemi tanárai, valamint az általa vezetett klinikai munkacsoport már korábban javaslatot tett arra, hogy

bizonyos vakcinákkal lehessen oltani a várandós kismamákat.

Merkely professzor azt is elárulta, hogy a Semmelweis Egyetem klinikáján az első hullámban 38 kismamát kezeltek, közülük hárman kerültek lélegeztetőgépre, a harmadik hullámban eddig 33 várandós anyuka feküdt náluk, és hat szorult közülük intenzív kezelésre.

Császármetszéssel kellett megmenteni a magzatokat

Korábban a hirado.hu is beszámolt annak a kismamának a történetéről, akit terhessége 35. hetében került a vírusfertőzés miatt kórházba, és császármetszést kellett rajta végrehajtani, hogy megmentsék a babáját.

„Azt a kezelést, ami nekem a kétoldali tüdőgyulladás miatt kellett, azt, amíg a „picivel egybe vagyunk”, nem tudták megadni számomra a kórházban. Emellett a gyakori oxigénhiányos állapot egyre inkább veszélyeztette a kisbabát is, nem csak engem” – mondta el Barbara az M1 Meggyógyultak sorozatában.

Korábban egy másik várandós anyuka 69 napig feküdt az intenzív osztályon, az esetében is császármetszéssel kellett megmenteni a babát, az édesanya pedig műtüdőkezelésre szorult.

Nemzetközi kutatások is alátámasztják a hazai döntést

A magyar szakemberek többször is hangsúlyozták, hogy a nemzetközi tapasztalatok és vizsgálatok alapján hozták meg a döntésüket.

Az egyik ismert és kiterjedt amerikai kutatás szerint „nagy hatékonysággal termelődik antitest a SARS-CoV–2 vírussal szemben várandós és szoptató nők szervezetében az mRNS-alapú vakcinák hatására”.

Az eredmények szerint

az oltóanyag védelmet jelentő immunitást ad az újszülötteknek is a placentán és az anyatejen keresztül.

A jelenlegi legnagyobb ilyen irányú vizsgálatot egy massachusettsi kórház (MGH), egy bostoni és a MGH-hez, az MIT-hez és a Harvard Egyetemhez tartozó Ragon Intézet végezte – olvasható a Medicalxpress című orvostudományi hírportálon.

Az American Journal of Obstetrics and Gynecology című tudományos lapban bemutatott kutatásban 131 termékeny korú (84 várandós, 31 szoptató és 16 nem terhes) nő vett részt. Mindannyian a két új mRNS-alapú vakcina, a Pfizer–BioNTech vagy a Moderna egyikét kapták. Mindhárom csoportban azonos volt az antitestek szintje.

Megnyugtató módon az oltás utáni mellékhatások ritkák voltak.

„A vakcina kiváló hatékonyságáról szóló hírek nagyon biztatók a várandós és szoptató nők számára" – mondta Andrea Edlow, az MHG szakorvosa, a tanulmány társszerzője.

Az Egyesült Államok járványügyi központja szerint a várandós személyek nagyobb valószínűséggel lesznek súlyosan betegek a koronavírus-fertőzéskor, és nagy eséllyel lesz szükségük kórházi kezelésre, intenzív ellátásra vagy lélegeztetésre, majd

nagyobb a rizikója a különböző terhességi szövődményeknek.

Az adatok arra is utalnak, hogy az oltások egyformán biztonságosak minden nőnél, és némi védelmet nyújtanak a méhlepényen keresztüli a magzatnak és az anyatejen keresztül az újszülött babáknak – olvasható a LiveScience írásában.

A bemutatott eredmények alapján az oltások jól működnek terhes és szoptató nőknél, hasonlóan a nem terhesekhez, és jobban hatnak mint a fertőződés után kialakult immunitás. A tudományos folyóirat felidézi, hogy március közepéig több mint harmincezer terhes nő kapott vagy Moderna, vagy Pfizer oltást az Egyesült Államokban. Ezen a csoporton belül a vetélések aránya nem volt magasabb, mint ami az általános populációban tapasztalható, tehát azok között, akik nem kaptak oltást.

hirado.hu