Ultra-Trail Hungary...Kérdés nélkül ez az ország legnépszerűbb és legnagyobb presztízsű terepultrája, egyike annak a két versenynek, amin évek óta minden évben biztosan ott van a nyíregyházi Ifj. Belus Tamás. Idén már hat távra lehetett nevezni, ebből a leghosszabb a 112 km-es klasszikus UTH táv, 4400 méter szintemelkedéssel, keresztül-kasul a Pilis és a Visegrádi-hegység tájain.  2015 óta hétszer rendezték meg, hagyományosan a pünkösdi hétvégén (2020-ban és 2021-ben a pandémia miatt elmaradt) és én mind a hét alkalommal célba is értem, ilyen sorozattal már csak négyen büszkélkedhetnek. 

- Korábban kétszer dobogóra állhattam (2018-ban III., 2019-ben I. lettem) tavalyi is csak percekkel csúsztam le a TOP3-ról. Bár idén egy kisebb térdsérülés akadályozta a felkészülés utolsó heteit, ennek ellenére nagyon vártam a versenyt és a jó eredményben is bizakodtam, pedig a mezőny most is nagyon erős volt. A hat távra majd 1400 futó nevezett 36 országból, a leghosszabb távon pedig a tehetséges fiatalok mellett magasan jegyzett külföldi futókkal is meg kellett mérkőznünk. Ez annyira jól sikerült, hogy végül az első 5 helyezett mind magyar futó volt, és a lányok között is magyar győzelem született, aminek személy szerint nagyon örülök, sikerült megvédenünk a "hazai pályánkat". A rajt éjfélkor volt a szentendrei belvárosban. Ez mindig nagyon hangulatos, és én az első sötét, fejlámpás órákat is nagyon szeretem. Hajnalban ért a mezőny eleje féltávhoz, ekkor az 5-6 helyen haladtam a cseh Jan Mrazekkel és a legmeredekebb emelkedő utánra (ez a Prédikálószék) egy helyet javítva a 4-5 helyre léptünk előre - mesélte Ifj. Belus Tamás. 

Ahogy egyre melegebb lett, úgy értékelődött fel a hűtés, a folyadék és kalóriabevitel szerepe is, ezzel most sem volt gondja a nyíregyházi futónak, hála a feleségének Lizának, aki gondját viselte a kb. 10 kilométerenként lévő frissítő pontokon.

- Ezek a megállások persze nagyon rövidek voltak, néha csak pár másodpercesek, ilyenkor Lizával igyekszünk olyanok lenni, mint a Forma 1-es csapatok a kerékcserénél, semmi felesleges mozdulat, minden előre le van beszélve. A 90. km körül szakítottam le a cseh Jan-t és egy rövid oda-vissza szakaszon egy pillanatra a harmadik helyezett Puskás Mátét is sikerült meglátni. Máté előnye ekkor már 10 perc volt, nem is igazán számítottam rá, hogy beérhetem, meg is lepődtem, amikor pár km-el a cél előtt megláttam a közeledő alakját. Az utolsó km-eken egymást űzve-hajtva-segítve futottunk, és a célegyenesben az egymás iránti tiszteletünket közös befutóval mutattuk ki, így végük holtversenyben mindketten harmadik helyezést értünk el. A 12óra 16 perces célidőm az eddigi legjobb eredményem itt, és így már harmadjára állhattam dobogóra az UTH-n, ezt sem mondhatja el magáról senki más a férfi mezőnyben. A győztes a 21 éves szupertehetség, Klucsár Marcell lett, a második a szintén csak 30 éves Dittrich Andris, és Puskás Máté is csak 32. Egyre nehezebb velük 43 évesen felvennem a versenyt, de most is sikerült, talán ezért örülök még a 19-es győzelmemnél is jobban ennek az eredménynek. Idén kezdtem el futóedzői pályafutásomat, és három tanítványom is indult a versenyen, ez külön izgalmat adott a hétvégének. A nyíregyházi Pivnyik László a 22 km-es távot teljesítette a tervezett 3 órán belül, míg a budapesti Leskó Balázs a 26., a dorogi Sárdi Tamás pedig az előkelő 8. helyet szerezte meg a 112 km-es távon. Nagyon büszke vagyok rájuk - tette hozzá Ifj. Belus Tamás. 

Túl sok pihenést most sem adott magának, mert 2 hét múlva irány Salzburg és a Mozart100 (105km, +5000m szintemelkedés) és augusztus végén pedig az UTMB-TDS (145km, +9100m szintemelkedés).