Itt a Mikulás! - Városszerte ünneplik a csodatévő Szent Miklós napját
Nyíregyházán a rendőrséggel is összefogott, és egész nap járta belvárost, hogy nemcsak a jó gyerekeknek, hanem a felnőtteknek is ajándékot adjon. De járt a mentőknél is! A palástban, püspöksüvegben és pásztorbottal ajándékokat osztó Mikulás eredetileg a katolikus vallású vidékeken Szent Miklósnak, a Lycia római provinciában fekvő Myra város püspökének népies alakja. Szent Miklós a gyermekek és diákok védőszentje, ezért a későbbi korokban a népi vallásosság hatására kialakult ajándékosztó püspöksüveges Mikulás előképének és mintájának tartják.
Mikuláscsomagokkal lepte meg Kordován Mihály vállalkozó a nyíregyházi mentőszolgálat munkatársait csütörtökön. A vendéglátásban érdekelt vállalkozó korábban is rendszeresen támogatta a mentőket áldozatos munkájukért. Most déligyümölcsökből álló csomagot kaptak a mentők.
A belvárosban a rendőrséggel közösen szaloncukorral lepte meg a közlekedőket
Összefogott a rendőrség és a Mikulás Nyíregyházán. A szabályosan közlekedő gyalogosokat és kerékpárosokat megjutalmazták a reggeli csúcsban. A rendőrség és a Mikulás több mint 10 kilogramm szaloncukrot osztott szét Nyíregyháza belvárosában.
Mit tudunk a Mikulásról?
1087-ben Myrából a Dél-Olaszországi Bari városába vitték Szent Miklós ereklyéit, miután a város egyike lett Európa legjelentősebb keresztény központjainak.A Szent Miklós napi magyar népi hagyományok német hatást tükröznek. A katolikus szent kultuszát a 10. században vitték el Németországba a kereskedők. A középkorban szerepjátékokkal emlékeztek meg Szent Miklós tetteiről. Kezdetben a különféle játékokban a kolostori iskolák legifjabb diákja alakította Miklóst.
Fotó: ZPZs
Később ezt a szerepet a felnőttek vették át. Ebből alakult ki aztán a szokás és került Magyarországra, hogy az ünnepnap előestéjén, egy később magyar nyelvterületen „Mikulás”-nak elnevezett piros köpenybe öltözött apó, házról házra járt és vizsgáztatta, dicsérte, ajándékokkal halmozta el a gyerekeket, vagy éppenséggel megfenyítette, megbüntette őket. A modern magyar néphagyomány szerint december 5. éjjelén – december 6. hajnalán a Mikulás meglátogatja a gyermekeket, s ha az elmúlt évben jól viselkedtek, kisebb ajándékot ad nekik. Ez a népszokás, azaz az ablakba kitett csizmákba ajándékot helyező titokzatos Mikulásjárás körülbelül egy évszázadra tekint vissza. Magyar nyelvterületen Mikulás alakjára használatos az újabb keletű, a szélesebb körben csak az 1950-es évek óta elterjedt, Télapó elnevezés is, ami feltételezhetően teljesen téves összemosása a különböző kultúrkörök hagyományainak. A képzeletbeli ajándékosztó alakjának elnevezésére régóta használt „Mikulás” elnevezés 1856-tól eredeztethető és egy olyan „lény”, illetve népi mesealak elnevezése, aki december 6-án, Szent Miklós napján megajándékozza a gyermekeket.
Fotó: ZPZs
A Mikulás szó cseh, vagy szlovák eredetű, vélhetően a Felvidékről "szivárgott be" magyar nyelvterületre, maga az ajándékozás szokása pedig osztrák hatásra terjedt el a magyar családoknál. A Mikuláshoz köthető magyar néphagyomány azonban a globalizáció hatására megváltozott: addig amíg a két világháború között a Mikulás alakja a mennyben élt, a gyerekeket az égből figyelte, segítői pedig manók, angyalok vagy krampuszok voltak, addig a mai fogyasztói társadalmakban egyre inkább elterjed az a nézet, hogy Mikulás, illetve országonként más-más alak, aki a mi jóságos Mikulásunk megfelelője, a Lappföldön él, szánját rénszarvasok húzzák, a segítők pedig általában elmaradnak mellőle.
Fotó: ZPZs