A nívós munkahelyek teremtésének megalapozása az ipari park bővítésével, újabb jelentős előrelépés az utak fejlesztésében, hasznos és látványos kulturális, sport- és turisztikai fejlesztések – ezek is jellemezték az elmúlt esztendőt a polgármester szerint. Dr. Kovács Ferencet arra kértük, hogy a teljesség igénye nélkül pillantson vissza 2021-re.

– A mostani polgármesteri ciklus egyik fő célkitűzése a színvonalas munkahelyteremtő beruházások támogatása, azért, hogy tanulmányaik után hazatérjenek, vagy eleve itthon maradjanak fiataljaink, aminek sok feltétele van. Egyrészt a munkaerő: a város regionális szerepe egyértelmű, hiszen a nagyfoglalkoztatók dolgozóinak nagyjából fele a vidékről érkezik. Fontos az oktatás, ahol szintén tetten érhető a megyei vonzerő: a szakképzési centrum rendszerében a diákok 58 százaléka nem nyíregyházi.

A munkahelyteremtés háttere

– Befektetési terület pedig alapvető fontosságú. Itt nagyot léptünk előre, mivel nemrég járt le az ipari park szomszédságában lévő telkekre kötött opcionális szerződés, addig nem kezdhettük el a bővítést. Először vásároltunk 88 hektárt, majd a miniszterelnök úrral történt tárgyalásunk következtében 3,2 milliárd forintot kaptunk infrastruktúra-fejlesztésre, később még 2 milliárdot. Most, februárban zárul az a többlépcsős folyamat, mely végén összesen 323 hektár kerül a birtokunkba. Ám ahhoz, hogy valódi befektetői területté váljon, szükséges a korábbi termőföldek művelésből való kivonása, régészeti feltárása, lőszermentesítése, a közmű teljes kiépítése a villanytól a vízig, s hangsúlyosan az informatikáig, utakig. Nagyon biztató tárgyalásaink vannak, pozitívak a visszajelzések, de az igazi eredmény az lesz, ha érkeznek a letelepedni vágyó vállalkozások.

Díjak és fejlesztési alapok

– Mindezt két díj is visszaigazolja, amit tavaly kaptunk: az egyik, hogy a Financial Times világszintű felmérésében megjelent Nyíregyháza, mint a befektetésösztönzési szempontból feltörekvő városok harmadik helyezettje. A másik, hogy nekünk adományozták 2021-ben az Év Ipari Parkja díjat. Nyilván ezzel azt a lehetőséget és kedvező adottságot is elismerték, amit Nyíregyháza nyújthat, valamint az eddig e téren befektetett munkát. Ebből kiemelkedik, hogy már 2019-ben befektetésösztönzési stratégiát és akciótervet hoztunk létre, valamint egy szervezetet a helyi gazdaságfejlesztés koordinációjára. Másrészt két iparfejlesztési alapot is a Magyar Fejlesztési Bankkal együttműködésben. Az egyik, 5,5 milliárd forintos a letelepülni vágyókat, a másik, 5 milliárdos a nyíregyházi KKV szektor fejlesztéseit segítheti. Jó befektetői helynek tűnik Nyíregyháza.

Utak: a múlt legnagyobb terhe

– De nemcsak az ipari területek környékén kell megteremtenünk a hiányzó infrastruktúrát, hiszen városszerte folyamatosan van mit javítani, ez a legeslegnagyobb, a régmúltból visszaköszönő elmaradása a városnak. Igaz, már nem akkora, mint a 2010–13 közötti időszakban, amikor gyakorlatilag csődmenedzselést folytattunk a ránk hagyott pénzügyi örökség miatt. Azóta soha nem látott tempóban haladunk. Gondoljunk csak a földutak aszfaltozására, kezdetként még a nagykörúton belül is várt ránk hét poros utca, s ki ne emlékezne az Univerzum mögötti gödrös parkolóra, ahonnan egy kisebb autó alig tudott kijönni? Ezt is megoldottuk, ám rengeteg a lemaradás. Ezen úgy igyekszünk enyhíteni – most csak az elmúlt esztendőt, s nem a korábbi programokat nézve –, hogy tudatosan előkészítünk. 2013-tól a takarékos gazdálkodás maradványaiból kivitelezési terveket készítettünk utakra, ezt tudtam a kormány elé tenni. Így kaptunk 2020 végén ötmilliárdos támogatást földutak aszfaltozására, melyből tavaly 18 utca lett pormentes, idén 27-tel folytatjuk. A feladat nagyságrendjét jellemzi, 2022-re érjük el, hogy az önkormányzati tulajdonú utak több mint 50 százaléka legyen aszfaltos... Igaz, ide számítanak a bokortanyai utak is, ahol szintén van előrelépés: csak tavaly több bekötőút újult meg – az már a Közút beruházásában, a kérésünkre.

Komplex felújítások, körforgalmak

– Az építkezés mellett a jelentős utak felújítása is folyamatos, de nem kátyúzásokkal, mint régen. Gondoljunk csak legutóbb a Vasvárira, Bocskaira, vagy a Korányira, melyek sorát idén három Sz betűs: a Széchenyi, a Szarvas és a Szent István folytatja. A biztonságos csomópontok meg- és átépítése is folytatódott: az elmúlt évek sorozatát folytatva már a 14. új körforgalom épült, ezúttal a Kállói út–Tünde utca kereszteződésében, s idén a Hímesben következik a 15., a Vasvári–Stadion kereszteződésben.

Felújított felüljáró, kerékpárutak, járdák

– S persze vannak stratégiai fejlesztési pontok, melyek az egész város közlekedését meghatározzák, ilyen a kiemelt kormányzati támogatást élvező, kerékpárutas szélesítést is kapó Tiszavasvári úti felüljáró komplex felújítása, mely nyárra befejeződik. Ne feledkezzünk el a kerékpárutakról: a belvárosi hálózat már közel 80 kilométernél tart (nem számolva bele természetesen a népszerű Nyíregyháza–Tokaj szakaszt). S tavaly, egy covidos évben is elkészültünk 2140 méternyi járdával.

Belső és külső körgyűrű

– A „nagy durranás” azonban, ha szabad így fogalmazni, a nagykörút várva várt befejezése lesz. A rendszerváltás óta szinte minden kampányban megígérték, de semmi sem történt ez ügyben. Mi 5-6 éve dolgozunk rajta, idén ez is elindulhat. A külső körgyűrűről se feledkezünk meg, ami most, a nyugati elkerülő megépítésével – melyet szintén csak kampányszlogenek szintjén emlegettek 2010 előtt és leghamarabb 2025-re taksálták – már Nyírszőlősnél tart. Ez így 43 km, s már „csupán” egy 17-18 kilométeres rész hiányzik, ám ez bonyolultabb, mert több település közigazgatási határát érinti. Mindenesetre az első tervezésre – ami eleve többéves folyamat – sikerült a kormánytól forrást szerezni, a közbeszerzés folyik.

IMCS, Tokaji úti aluljáró

– Van még két végtelenül fontos stratégiai pont. Az egyik az Intermodális Csomópont, ami tulajdonképpen a Vasútállomás egyfajta korszerűsítése rengeteg kényelmi és zöld elemmel, a buszközlekedés egy részét is oda tervezve. A másik – ez is kampánytéma volt sokszor korábban – a Tokaji úti közúti átvezetés a vasúton. Ezt korábban felüljárónak ígérgették, mi most konkrétan aluljárót terveztetünk, ez is folyamatban van.

Debrecen felé

– Sokak számára jelentenek majd könnyebbséget a Nyíregyháza és Debrecen közötti fontos közúti és vasúti fejlesztések. Tavaly jelentettük be közösen, hogy a 4-es főút 2x2 sávossá válik a két megyeszékhely között. S a vasúti fővonal is megkapja a régen várt felújítást.

Zöld gondolkodás és cselekvés

– A közlekedési projektek már önmagukban zöldek – gondoljunk csak arra, hogy a nyugati elkerülővel mekkora környezetterheléstõl szabadult a belváros, hiszen az agglomerációból nem kell bejönniük a sztrádára igyekezve. Ám vannak kifejezetten a zöld város koncepció mentén megvalósuló fejlesztések. Évek óta tart az energiahatékonysági program, mely nemcsak oktatási intézmények, hanem kisebb művelődési házak felújítását is takarja, vagy olyan fontos épületekét, mint a Csaló közi Nyugdíjasház, 2021-ben. Itt hosszú lenne a lista, de nemcsak a tavalyi, hanem az idei is, hiszen folytatjuk a megtakarítások és az energia hatékony felhasználása jegyében. Ezt tettük, mikor az elmúlt évtizedben mind a 35 óvodát és 9 bölcsődét modernizáltuk, s most mind olyan állapotban vannak, amilyennek szerettük volna 10 évvel ezelőtt. S persze folytatódik a polgármesteri fásítási program és a zöldfelületek bővítése, szépítése is. A napokban pedig éppen arról tárgyaltam, hogy a megkedvelt és bevált gázüzemű, környezetvédő buszok mellé hogy lehetne beszerezni elektromos hajtású járműveket, a még tisztább városi levegő érdekében.

Rendelők, csapadékvíz-elvezetők

– Szintén a rekonstrukciós programba tartozik, hogy az összes orvosi rendelőt felújítottuk, illetve újakat hoztunk létre. Gondoljunk csak a Csillag utcai egészségügyi centrumra, vagy a Tokaji útira, de a rozsrétszőlői is jelzi: a külterületekre is figyelünk, ebből a szempontból is. A csapadékvíz-elvezetési folyamatok most a Korong utcán folytatódnak, de figyelünk a Színház utcára is, s természetesen folytatás következik, ahogy azt a 2010-es nagy belvíz után elhatároztuk.

Ide érkezik a legtöbb forrás!

– Ebből a szempontból is számítunk a most kezdődött EU pénzügyi ciklus forrásaira. Örömmel jelzem, hogy több mint 50 milliárd forint forrás érkezhet pályázatokkal ebben az európai uniós hét esztendőben. Összevetésül: ez a legnagyobb, úgynevezett településnek dedikált forrás a megyei jogú városok összevetésében!

Gondoskodás

– Néhány fontos területet még érdemes röviden kiemelni, amellett, hogy nem beszéltünk a világjárványban is folyamatos szociális gondoskodásról, vagy arról, hogy a pandémia ellenére az önkormányzat most is eljuttatta az alsó tagozatosoknak az ajándék tanszercsomagot s karácsonyra a nyugdíjasainknak 2013 óta szintén megszokott ajándékcsomagot.

Látványos sportfejlesztések

– E két korosztálynak is kiemelten igyekszünk kedvezni a sportfejlesztéseinkkel. Olyan nagy horderejű beruházások fejeződtek be tavaly, mint a Városi Uszoda (korábban pedig a jégpálya) – ezeket is hány évtizedig ígérgették? Elkészült a hazánkban és Közép-Európában egyedi Atlétikai Centrum, melyben februárban először rendeznek a fővároson kívül országos bajnokságot. Büszkék lehetünk rá! De itt sem feledkeztünk meg a szabadidősportról, hiszen elkészült hozzá egy mindenki által használható rekortánpálya. Időközben a sóstóit teljesen felújítottuk, s épült még 1-1 a Malomkertben és Nyírszőlősön, a kondiparkok részeként. Amiből egy pályázatból elkészült újabb 9 ahhoz a 16-hoz, amit korábban megvalósítottunk. Épültek kézilabdapályák iskolákban, megújultak tornatermek, elkészült az Arany uszoda teljes rekonstrukciója. És a néhányak által politikai alapon támadott új stadionban is lesz nyilvános futópálya.

Komfortot segítő beruházások

– Ez egyébként nem szokatlan, emlékezhetünk, mennyi támadás érte a Korányi körforgalmat, vagy legújabban – a tények ismerete nélkül – azt a szökőkútrendszert, melynek már csak az októberi próbaüzeme is osztatlan sikert aratott. De szintén sóstói fejlesztés volt az állatparki India-ház átadása. Most már az egyedülálló Jégkorszak építése zajlik a tavaly az Év Turisztikai Attrakciójának választott intézményben. S ha már díjak: egy független szervezet nekünk ítélte az esztendő elején a Kulturális Turizmusért Díjat, megelőzve Pécset és Veszprémet is a versenyben, pedig akkor még nem is adtuk át például a Kulturális Negyedben a Szindbád Rendezvényközpontot, vagy a Bocskai utcai Selfie Museumot, egy megmentett, védelem alatt álló épületben... S külön öröm számomra, mert a személyes ügyem is volt, hogy már a nemzeti összetartozásnak is van méltó emlékműve a városban, a Hősök terén. A sort még folytathatnánk, de legyen ez a befejezés: van, amit nem tudunk díjjal, tanúsítvánnyal igazolni, talán lehet, hogy mégis a legfontosabb. Az ELTE tanszéke által végzett egyéves felmérés alapján, amely a megyeszékhelyeket vizsgálta, Nyíregyháza Magyarország második legboldogabb városa. Ez is egy fontos visszajelzés, magunkról.