– Látszólag semmitmondó és jelentéktelennek tűnhet ez a téma, de ha figyelembe vesszük, hogy világviszonylatban 200 millió, Európában 26 millió, Magyarországon pedig mintegy 350 000 főre tehető a horgászok száma, akkor mindjárt más jelentőséget kap egy ilyen bejelentés – kezdte a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló törvény módosításának legfontosabb változásainak ismertetését Fesztóry Sándor, a Magyar Országos Horgász Szövetség alelnöke, a Sporthorgász Egyesületek Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közhasznú Szövetségének ügyvezető igazgatója. A jelenlegi törvénymódosítás egyértelműen ennek a 350 000 embernek kedvez, ugyanis a módosítás talán legjelentősebb eleme, hogy 2016 évtől megszűnik a kereskedelmi célú halászat Magyarországon. Hozzátette: a jelenlegi gazdálkodási forma nagyban hozzájárult ahhoz, hogy mára egyre kevesebb a hal a vizeinkben és egyes halfajok szinte teljesen vagy részben eltűntek, holott ezt azoknak kellett volna pótolni, akik a vizet hasznosítják.

Kiszolgáltatott horgászok

Az alelnök arra is kitért, hogy mivel korábban nem a horgászok, a horgász szervezetek gyakorolhatták a halgazdálkodási jogot, a horgásztársadalom kiszolgáltatott volt, mert nem volt semmilyen beleszólása a nagy természetes vizek sorsába, az ott folyó gazdálkodásba. Fesztóry Sándor hozzátette: beszédes adat, hogy megyénkben a természetes vizek 75 százalékán kb. 5000 hektáron mindössze két cég osztozik! Ezután a halgazdálkodási jogot a természetes vizeken, horgászkezelésbe fogja adni az állam és még ebben az évben kiírásra kerülhetnek a pályázatok. A horgász szervezetek pedig már bebizonyították, hogy jobb gazdái lennének a vizeknek.

Fontos a dokumentáció

A horgászokra vonatkozó változások közül azt emelte ki, hogy május 5-étől, az állami horgászjegy kiadásához szükséges feltételek közül törlik a fogási napló leadását. A horgászturizmus fejlesztése érdekében a külföldön vizsgát tett horgászoknak lesz lehetőségük külhoni vizsgairatokkal igazolni a horgászati jogosultságukat. Bővül továbbá a mentesültek köre is, a mozgásszervi vagy hallási fogyatékos személyek mellett mentesülnek az állami horgászjegy díjának megfizetése alól a vakok és gyengénlátók.

A módosítás pontosítja és egyértelműsíti, milyen vízterületeken és milyen iratok hiányában minősül jogosulatlannak a horgászat vagy a halászat. A jövőben nemcsak a halgazdálkodási területeken, de a halastavakon is tilos lesz a halállományban és a környezetben kárt okozó halfogási módszereket alkalmazni. A jogalkotó szerint ez összhangot teremt a berni egyezmény elvárásaival is, ami a halfogás során általánosságban kimondja a méreg, a váltóáram és a robbanóanyag tilalmát.

Figyelmeztetnek

A halászati őröknek joguk lesz arra, hogy elvegyék az állami horgászjegyet, a turista állami horgászjegyet, illetve az állami halászjegyet azoktól, akik nem jegyzik be fogásaikat a fogási naplóba. A jövőben halvédelmi bírságot szabhatnak ki azokra, akik nem fogható halat, illetve más hasznos víziállatot fognak ki vagy gyűjtenek be, akik a nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen őshonos halat fognak, illetve akik a pecázás során folyamatosan felügyelet nélkül hagyják a horgászfelszerelésüket.

– A törvény rendelkezik arról is, hogy mikor kell figyelmeztetést alkalmazni a bírság helyett. Ezek elsősorban azokra az esetekre vonatkoznak, amikor a horgász vagy halász nem viszi magával a szükséges okmányait, de ezeket később bemutatja. Figyelmeztetést kap az is, aki első esetben mulasztja el bejegyezni fogási naplójába a horgászat megkezdésének időpontját – mondta el lapunknak Fesztóry Sándor, a Magyar Országos Horgász Szövetség alelnöke.

Sipos Marianna