Az elmúlt hónapokban rengeteg magyar végezte otthonról munkáját.  A koronavírus-járvány miatt ugyanis idehaza is jelentősen megugrott a távmunkát végzők aránya.

Kelet-Európában nem volt jellemző foglalkoztatási forma a home office. Egy 2018-as kutatás szerint Magyarországon a munkaképes korú lakosság 1–4 százalékára volt jellemző, ami kifejezetten alacsony érték volt. 2020 áprilisában a lezárások miatt ez megnövekedett majdnem 50 százalékos szintre. Ez nagyjából az európai átlagnak felel meg  – mondta Sebestyén Géza közgazdász az M1 Summa című műsorában.

A korlátozások feloldása után a munkáltatók a dolgozók közel 35 százalékának továbbra is meghagyták a távmunka lehetőségét. Ez hatalmas változást jelent a foglalkoztatási szokásokban, és könnyen lehet, hogy általános gyakorlat marad a jövőben is.

„Elsősorban a fővárosban” – hangsúlyozta Greguss Csaba HR-szakértő.

A legmagasabb az otthonról dolgozók száma Budapesten van.

Ez 21,2 százalék volt nagyjából egy hónappal ezelőtt. A legalacsonyabb az északi és a dél-alföldi régióban 2,6 százalékkal. A vidéki területekre összességében elmondható, hogy 2,6 és 5 százalék közötti az aránya azoknak, akik otthonról, távmunkában dolgoznak – magyarázta.

Európa egyes országaiban eltérő mértékben, de a koronavírus előtt is elterjedt volt az otthoni munkavégzés. Az Unió foglalkoztatási és szociális területekkel foglalkozó ügynökségének jelentéséből kiderül, hogy az európai állampolgároknak megtetszett az otthoni munkaforma a járványidőszak alatt.

Az Eurofound jelentése szerint áprilishoz képest júliusra az európai munkavállalók túlnyomó többségénél a munka és a magánélet egyensúlyának összehangolása lényegesen egyszerűbbé vált, mindössze 4-6 százalékuk látta úgy, hogy a család jelenléte hátráltatja vagy ellehetetleníti a munkavégzést.

A HR-szakértő szerint az otthon végzett munkának több előnye és hátránya is van.

„Az otthoni munkavégzés előnyei közé tartozik az, hogy naponta akár 2-2,5 órát is megspórolhatunk a munkába járással és a hazajutással. Viszont ezek az előnyök gyakran veszélyeket is rejtenek magukban. Veszély az, hogy ezt az időt a felmérések szerint a munkavállalók nagy része plusz munkaórákra használja, tehát gyakorlatilag nincs feltétlenül eleje és vége a munkanapnak, ezért összefolyik, és adott esetben nyolcnál több órát is dolgozhatnak a kollégák” – fogalmazott a szakértő.

Előny ugyanakkor, hogy

az otthoni munkavégzéssel csökkennek a munkáltató bizonyos költségei. Kevesebbet kell például az iroda fenntartására fordítani.

Megfelelő keretrendszerrel, és rutinnal jól lehet abszolválni, és hatékonyabban lehet dolgozni akár annál is, mintha végig az irodában lennénk – tette hozzá.

Nagyon nagy a felelőssége minden vezetőnek ebben az időszakban,

egyrészt azért, mert a munkatársak mentális egészségük, egyensúlyuk megőrzése érdekében fontos egy tiszta kommunikáció, többet kell jelen lenni a kollégák életében, illetve pontos elvárásokat, pontos célokat kell megfogalmazni.

A Magyar Távmunka Szövetség egyik korábbi felmérése szerint egy irodában töltött munkanap során akár 60–100 perc munkaidő-kiesést is jelenthet egy-egy előre nem látott esemény, mint például egy spontán összehívott megbeszélés.

hirado.hu