Ketyeg az óra, a hónap utolsó vasárnapján kezdődik a nyári időszámítás. Március 26-án hajnali kettőkor három órára tekerhetjük előre az analóg órák mutatóját, a digitálisak automatikusan átállnak. Az Európai Unió döntése szerint 2024-ben minden országnak véglegesen át kell állnia a választott téli vagy nyári időszámításra, ezután több óraátállítás már nem lenne esedékes.

A mostani akár az egyik utolsó átállítás is lehet, amit átélünk, az eltörlést pedig sokan várják, hiszen korábbi felmérések alapján a legtöbb magyar megszüntetné a kétféle időszámítást.

A nyári, illetve a téli időszámítás, és az ehhez kapcsolódó óraátállítás a természetes fény jobb kihasználása és a mesterséges fény előállításához felhasznált energiatakarékosság céljával született meg. Bár a nyári időszámítást alig egy évszázada alkalmazzuk, ötlete egészen a 18. század végére nyúlik vissza.

A két időszámítás közötti váltást ma már világszerte több mint hetven ország végzi el minden év márciusában és októberében. Az óraátállítás hagyományának köszönhetően március utolsó vasárnapjának éjjelén egy órával kevesebbet alhatunk.
 

Minden lehetőségnek vannak előnyei és hátrányai is

Magyarországon jelenleg a közép-európai időzónát (CET) használjuk, március 26-án éjjel térünk át a közép-európai nyári időre (CEST) .

Amennyiben az óraátállítás eltörlésekor a CET időzónát választanánk, úgy a gyakorlatban a télen megszokott napfelkelték és napnyugták megmaradnak, nyáron viszont lenne olyan nap, amikor már hajnali négy előtt kivilágosodna. CEST esetén a nyáron megszokott napok mellett egy-egy téli reggel lenne sötét, amikor csak reggel fél kilenckor bújna elő a nap.
 

Az óraátállítás eltörlését többször kitolták az EU-ban

Az óraátállítás eltörlése többször felvetődött az EU-ban, végül 2019-ben az Európai Parlament plenáris ülésén döntött arról, hogy két éven belül végleg eltörli. A döntést az uniós polgárok több mint 80 százaléka támogatta, a magyarok körében volt az egyik legmagasabb az időszámítás-váltásokat ellenzők tábora.

A döntési folyamat azonban a költségvetési tárgyalások nehézségei és a koronavírus-járvány miatt lelassult, az óraátállítás kérdése pedig jelenleg nem szerepel a megvitatandó kérdések között az EU-ban.

Az uniós tagállamok eredetileg 2021-ig kaptak időt a döntésre, hogy a téli vagy a nyári időszámítást használják-e a jövőben, ha eltörölték az óraátállítást. A határidőt azonban később 2024-ig kitolták.

A hazai óraátállításról Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter két éve a Kormányinfón elmondta, hogy bár Magyarország lakosságának többsége szerint a nyári időszámítást kellene megtartani, az lenne az előnyös, ha az EU tagországai egységesen döntenének, az országunk pedig ahhoz igazodna.

Az évi kétszeri óraátállítás miatt tehát évek óta zajlik a vita, a mellette és az ellene szóló érveket egy korábbi cikkünkben gyűjtöttük össze, ezekről bővebben ide kattintva olvashat.
 

A tudomány a téli időszámítást támogatja

A Magyar Alvás Szövetség főtitkára, G. Németh György korábban elmondta, hogy az óraátállításhoz az emberi szervezet nehezen alkalmazkodik, sőt a biológiai ritmust vizsgáló szakemberek egyenesen azon a véleményen vannak, hogy igazából sohasem képes alkalmazkodni.

Kutatások szerint a tavaszi óraátállítást követő első éjszakán negyven perccel alszunk kevesebbet, amely idővel tizenkilenc percre csökken, de az elveszett idő teljesen nem tűnik el. Azt pedig igenis megérzi a szervezetünk, ha mesterséges módon megbontjuk az évmilliók során kialakult cirkadián ritmusunkat.

A gyerekeknek a legnehezebb a korai kelés (Fotó: Flickr)

A tudomány szerint tehát az órákat nem célszerű átállítani, sem pedig a korán kelést erőltetni, vagyis az eredeti, az időzónánknak megfelelő idő visszaállítása lenne a legészszerűbb döntés élettani, egészségügyi szempontból.

Az alvásszövetség szerint régóta óta élünk olyan időbeosztás szerint, amelyben a tevékeny óráink súlypontja a természetes fénnyel szinkronizált, ez pedig a jelenlegi téli időszámításnak felel meg leginkább.
 

Az energiaválság miatt lekerülhet a napirendről az óraátállítás megszüntetése

Az óraátállításnak köszönhetően éves szinten egy közepes méretű magyar város fogyasztásának megfelelő energiát spórolunk meg. Az elmúlt években számos vita folyt arról, hogy megmaradjon-e az óraátállítás intézménye, mégis a napjainkban zajló energiaválság miatt több érv szól az energiatakarékosságot szolgáló óraátállítás mellett, mint ellene.

A klasszikus időszámítás a téli, azonban az óraátállítást érintő vizsgálatok azt mutatták, hogy a nyári időszámítás eredményez jelentős energiamegtakarítást – erről beszélt ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég jogi szakértője az M1 Ma reggel című műsorában tavaly októberben. Mint rámutatott, a téli időszámítás alkalmazása a délutánokat terheli meg energiahasználat szempontjából.

Felmérések kimutatták, hogy a villamosenergia-felhasználás a 17–19 óra közötti sávban a legintenzívebb az Európai Unióban, a téli időszámítás bevezetése pedig ezt közvetlenül érinti” – mutatott rá.

Az alkotmányjogász arra is emlékeztetett, hogy az unióban korábban komoly viták övezték az óraátállítás intézményét. Felidézte, hogy az unió a tagállamok hatáskörébe delegálta volna annak eldöntését, hogy maradnak-e a téli-nyári időszámítás alkalmazásánál vagy kivezetik azt, a jelenlegi energiaválság miatt azonban a kérdés lekerült az asztalról.

Ifj. Lomnici Zoltán megjegyezte, hogy a tagállamok közötti eltérések eleve hétköznapi, gyakorlati problémákat okoztak volna az időzónákra osztott világban, tehát az uniós tagállamok egységes döntésére lett volna szükség.

Forrás: hirado.hu