A jövedelmek vizsgálatánál a háztartásokban keletkező nettó, szabadrendelkezésű jövedelmek jellemzőit és különböző eloszlásait elemezzük, nincsenek információk a bruttó jövedelmekről, illetve a bruttó és nettó jövedelmek „viszonyáról”. A háztartások összetételéből adódóan számos jövedelemtípus mérhető, megjelenik a munkavégzésből, vállalkozási tevékenységből származó jövedelem, egyes szociális transzferek (családi pótlék, gyed, gyes), vagy az idősebbek esetében az öregségi nyugdíj stb. Ebben az értelemben egy háztartásban többféle jövedelem keletkezik, vizsgálatunkban ezekre kérdezünk rá.

40 százalékkal nőtt az átlag

Eddigi kutatási eredményeink alapján elmondható, hogy 2008 és 2018 között a város jövedelmi helyzetének jellemzői, illetve annak változásai számos esetben „lekövették” az országos tendenciákat. 2008 és 2010 között csökkent az egy főre jutó jövedelem átlaga, az akkor kirobbant gazdasági-financiális válság hatására, míg 2010-tõl folyamatos növekedés figyelhető meg. 2010 és 2018 között országosan 37 százalékkal, míg a városban valamivel erőteljesebben, 40 százalékkal nőtt az átlagjövedelem.
1. ábra: Az átlagjövedelem alakulása Nyíregyháza városában – az egy főre jutó háztartási jövedelmek alapján (átlagértékek, forintban)

A város követi az országos trendet

Az átlagjövedelem növekedése elsősorban 2012–2013-tól vált dinamikusabbá. A legutóbbi, 2015-ös adatfelvételünkhöz viszonyítva, a növekedés üteme 2018-ra elérte a 13 százalékos arányt. A nyíregyházi átlagjövedelem ugyanakkor néhány ezer forinttal még mindig elmarad az országostól, hiszen a vizsgált időszakban a Központi Statisztikai Hivatal számításai szerint ez az összeg 108 000 forint volt. A város általában egy-, másfél éves csúszással követi az országos trendeket.

Pozitívabb megítélés

A városlakók szubjektív megítélése is javult, hiszen 2018-ban jóval magasabb volt azoknak az aránya 2015-höz képest, akik úgy vélekedtek, hogy javult az anyagi helyzetük, és alacsonyabb azoké, akik inkább romlásról számoltak be.

Többen jobban

Azok aránya, akik úgy vélik, hogy nem változott a háztartás anyagi helyzete, szinte változatlan, ugyanakkor pozitív elmozdulásról, azaz javulásról jóval többen számolnak be, mint a korábbi években (arányuk megduplázódott), illetve jelentősen csökkent azok aránya, akik inkább romlást érzékelnek. A háztartások felszereltsége, tartós fogyasztási cikkekkel való ellátottsága is jelentősen javult az elmúlt tíz évben.

1. táblázat: A nyíregyházi háztartások felszereltsége – a tartós fogyasztási javak aránya, 2008–2018 (%)

Internet: jobb az országostól

A hűtőszekrény, a színes televízió, a mosógép már tíz évvel ezelőtt is alapfelszereltségnek számított, bizonyos fokig már ide számíthatjuk a mobiltelefon meglétét is, ugyanakkor jelentős elmaradást mértünk például az internet-hozzáférés esetében. Napjainkra ez a helyzet gyökeresen megváltozott, jelentősen nőtt (többek között) a személygépkocsi-állomány, és a mai életünkben alapvető fontossággal bíró internet-hozzáférés, ezen belül is a szélessávú internet elérése. Különösen ez utóbbi fejlődése dinamikus. Korábban az elemzésekben folyamatosan azt kellett kiemelnünk, hogy a város, főként a nemzetközi összehasonlításban, jelentősen elmarad az internet¬elérés esetében, Nyíregyháza 2018-ra utolérte az uniót, hiszen az unió 28 tagországában a háztartások 86 százaléka rendelkezett internetkapcsolattal a vizsgált évben. Az unióban jellemzően a skandináv országok rendelkeznek a legkedvezőbb adatokkal, kiemelkedik Izland, ahol már a háztartások 97 százalékában van internet-hozzáférés, ami a legmagasabb arány az unióban. Kismértékben ugyan, de a városi érték ma már meghaladja az országosat, ugyanis a magyar háztartások 83 százaléka rendelkezik jelenleg internet-hozzáféréssel.

Kétszer annyian nyaralnak

A jövedelmi helyzet javulására utal, hogy míg 2012-ben a városlakók mindössze 23 százaléka nyilatkozott úgy, megengedhetik maguknak, hogy évente legalább egyszer elmenjenek nyaralni, addig ez az arány 2018-ban már 52 százalékra nőtt.

Fogyasztás: régiós előzés

Érdemes azt is kiemelni, hogy bár régiónkban, az Észak-Alföldön a fogyasztás színvonala továbbra is elmarad az országostól, az elmúlt két évben dinamikusan nőtt, mértéke a pesti régió után itt volt a legmagasabb, 12 százalékkal haladta meg az előző évit, megelőzve ezzel az összes többi hazai régiót.

Jövedelmi egyenlőtlenségek

A jövedelmi egyenlőtlenségek vizsgálatának egyik legelterjedtebb mérőszáma az úgynevezett S80/S20-mutató, ami a leggazdagabb és a legszegényebb ötödök közti jövedelemkülönbséget vizsgálja. Minél nagyob¬b az értéke, annál nagyobb az egyenlőtlenség. Nyíregyháza városában a különbség jelenleg 4,3, ami azt jelenti, hogy a legtehetősebb 20 százalék átlagjövedelme négyszerese a legalacsonyabb jövedelemmel rendelkező ötöd átlagjövedelmének.
Ez az érték gyakorlatilag megegyezik a hazaival (4,4) és nemzetközi összehasonlításban sem számít jelentősnek. Az EU átlaga 5,1, igaz, jelentős eltérések figyelhetők meg az egyes tagországok között. Míg Csehországban és Szlovéniában kifejezetten alacsonyak a különbségek (3,4-3,4), addig például Litvániában és Bulgáriában igen jelentősek (7,3-8,2). A rendszerváltó országok közül a hazainál (és a városinál) magasabb értékek mérhetők Lengyelországban, Horvátországban, Lettországban és Romániában is.
Korábbi kutatásaink eredményei, de a vonatkozó hazai adatfelvételek is megerősítik, hogy a jövedelmek alakulására az iskolázottság gyakorolja a legerőteljesebb hatást. Ebben az esetben természetesen a már befejezett végzettségeket vizsgáljuk.

2. ábra: A jövedelmek egyenlőtlenségei Nyíregyháza városában – az egy főre jutó háztartási jövedelmek eloszlása a városlakók iskolai végzettsége alapján, 2010–2018. (átlagértékek, forintban)

Iskola és jövedelem összefüggései

Bár minden csoportban nőttek az átlagjövedelmek, a különbségek évek óta egyértelműek, minél magasabban iskolázott valaki, annál magasabb a jövedelme is. Természetesen a végzettség nem közvetlenül, önmagában hat a jövedelmekre, hanem áttételesen, a magasabban kvalifikáltak kedvezőbb helyzetben vannak a munkaerőpiacon, minél iskolázottabb valaki, annál jobb munkája, állása lesz, és annál többet fog keresni.

Tíz év távlatában

Nyíregyháza városában a gazdasági-társadalmi válság hatásai 2008 és 2010 között voltak a legerőteljesebbek. Jól mérhető volt a jövedelmek csökkenése ebben az időszakban. A 2010 és 2012 közötti periódus a válságból való kilábalás időszaka, nominális értékben is nőttek a jövedelmek, a növekedés mind a háztartásokra jutó összjövedelem, mind az egy főre jutó jövedelmek esetében mérhető volt. A kedvező tendenciák folytatódtak 2012 és 2015 között is, de különösen 2015 után, hiszen nőttek a nettó jövedelmek, szinte minden társadalmi csoport esetében. Ez a változás jól mérhető a jövedelmi helyzet szubjektív megítélése esetében is.