A Kurázsi mama és gyermekei szombati bemutatója előtt köszöntötték a színház alapító tagjait, emlékeztek a Móricz Zsigmond Színház 1981-es indulására. A színészek közül egyetlen alapító él még Nyíregyházán, Bárány Frigyes, de az alapítók közül többen még szolgálatban vannak ma is a színházban. Az ünnepségen adta át a színidirektor az idei VIDOR Fesztivál Életműdíját Verebes István egykori nyíregyházi színházigazgatónak.

1981 októberében Vörösmarty Csongor és Tünde előadásával indult az önálló társulattal megalakult Móricz Zsigmond Színház. A következő esztendőkben újabb és újabb darabok jöttek, színészek és igazgatók. Szombat este, a közelmúltban öt évre újraválasztott igazgató, Kirják Róbert köszöntötte a közönséget és a társulatot, köztük az alapítókat. A jövőről kérdeztem az évfordulón.

„A színvonalat mindenképp szeretnénk tartani, ebben nem ígérek változást, hacsak azt nem, hogy igyekszünk még magasabb szintre emelni a színvonalat. Ugyanúgy társulatban gondolkodunk, mint a korábbi 40 évben, és én hiszek abban, hogy csak egy erős társulattal lehet csak igazán sikeres színházat működtetni” – nyilatkozta a jövőről Kirják Róbert.

Bárány Frigyes egészségi állapota miatt nem vehetett részt a megemlékezésen, de levelet írt, amit Gulácsi Tamás olvasott fel a szeretett Frici bácsi nevében.

Sok minden történt 40 év alatt a hangtárban, és a színház szakmai eszköztárában is. Majdnem hogy filmszerűen kell mára csinálni a technikát. ’81-ben a BEAG-gal indult, majd 4-5 év után többcsatornás keverőpultot vettek, aztán jött a 24 csatornás, hiszen szükség volt rá.

„Akkor még darabonként vettünk keverőpultot, először egy 8 csatornás kis pult volt, és nyilván a színházat akkor az kiszolgálta. Az első időszakban még nem volt ilyen hangtechnikai igény, aztán lett egy 24-es, mert egyre több zenekaros darabot mutattak be. A következő váltás 10–12 év után jött, sikerült néhány mikroportot szerezni. Az is egy hadművelet volt, amikor vettünk 6 db mikroportot” – mondta az alapítók egyike, Hauzer József, a hangtár vezetője.

A 2000-es felújítás után fél-, mára teljesen digitális technika működik a színházban.

Festenek fát, fémet, műanyagot, mindenféle anyagot, amit színpadra álmodnak a rendezők. A monumentális festészetet tanult festőtárvezető a seccók helyett a nagyszállási gyártó műhelyt választotta 40 esztendővel ezelőtt.

„Nagy háttereket, kulisszákat festettünk, mert abban az időben ez divat volt. Ma már a technika előrehaladtával gyakrabban használnak LED-falakat, tehát mozisodik a színház. Nagy fizikai munka egy 8x12 méteres hátteret a padlón megfesteni, amit nem lát az ember, csak akkor, mikor a színpadra bekerül, tehát kell hozzá érzék” – mesélt munkájáról a másik alapító, Görey János díszletfestő, a festőtár vezetője.

Sokan úgy gondolják, hogy öltöztetőnek született Patláné Ági, sikert és kudarcot is megélt a színfalak mögött.

„Csodás emberekkel dolgoztam együtt. Nagyon sok helyre eljutottam színházon keresztül. Más stábokkal dolgoztam, kisvárosban forgattam, musicalszínházban dolgoztam, Simon Balázzsal kimentem három hétre Olaszországba, különböző emberekkel nemzetközi előadásba, tehát nagyon szép élményeim vannak. Lehet a színészeket szeretni a függöny mögött is, mert ők a szeretetet megkapják a függöny előtt, mi meg tőlük a szeretetet a függöny mögött” – vallott a múltról Patláné Simon Ágnes öltöztető.

A köszöntés és emlékezés után megkezdődött a Kurázsi mama és gyermekei nagyszínpadi bemutatója, melynek címszereplője Pregitzer Fruzsina, rendezője pedig Keresztes Attila.