A Magyar Hidrológiai Társaság tagját, Bodnár Gáspárt jutalmazta Kabay-díjjal az MTESZ megyei egyesülete. A díjazott a klímaváltozás kapcsán beszélt a vízügyi szolgálat feladatairól, arról a változásról, melyet a természeti körülmények miatt kell megszervezni a vízügyi igazgatóságon.

Az MTESZ megyei egyesületének az a hivatása, hogy a műszaki és természettudományos gondolkodás fejlődését elősegítse a megyében és a régióban. A szervezet, illetve annak jogelődje a ’70-es években alapította a Kabay-díjat. Kabay János az Alkaloida megszervezője, aki Tiszavasváriban született, és feltalálta, hogyan lehet a mákból ipari mennyiségben előállítani a morfint.

A járvány miatt tavaly elmaradt a díjátadó ünnepség, így most, a 38. Kabay-díjat Bodnár Gáspár, a Magyar Hidrológiai Társaság tagja vehette át. Több évtizedes szakmai munkáját ismerték el a díjjal, hiszen részese volt az elmúlt évtizedek árvízi védekezéseinek, a gátszakadással járó védelmi feladatoknak, a belvizes területek kezelésének. Ma már más a feladat!

„Nemcsak nagy vizek vannak, hanem vízhiányos időszakok is, és az elmúlt 10 év inkább a vízhiányról szólt. Amellett, hogy azért jelentkeztek jelentősebb árvizek is. Fontos feladat, hogy a klímaváltozásnak a problémáira felkészüljünk, tehát a vizek visszatartása, a víz pótlása lesz a következő időszak egyik legfontosabb feladata” – fogalmazott Bodnár Gáspár, a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatója. 

A díjazott előadásában tájékoztatta a hallgatóságot a megnőtt vízigényről és a vízpótlás lehetőségeiről. Már most jelentkeznek a klímaváltozás hatásai, prognosztizálni lehet a szélsőséges időjárási elemeket, a víz- és csapadékhiányt. Nemcsak a Felső-Tisza-vidékén, de Kárpátalján is szigorú szabályok lépnek életbe a természeti erők megmentésével kapcsolatban.

„Készülni kell, mert víz nélkül nincs élet és a vizet elő kell teremteni. Tehát azt a vizet, ami ide, a területre lehull csapadékként, célszerű helyben tartani. Nemcsak a vízügyi szolgálatnak, hanem a gazdáknak, a gazdálkodóknak is, és együtt tudjuk ezt a vizet a későbbiekben majd hasznosítani” – tájékoztatott a kitüntetett.

A Kabay-díjas Bodnár Gáspár után az MTESZ megyei egyesületének alelnöke, az atom- és maghasadással foglalkozó kutató, dr. Tarján Péter mutatott néhány látványos fizikai kísérletet.

„A XX. század elején bizonyos fizikai jelenségek nagy fejtörést okoztak a fizikusoknak. Az egyik a hőmérsékleti sugárzás, a másik pedig a fényelektromos jelenség. Ezeket ismerték, kísérletileg vizsgálták, az elméleti magyarázatukat nem tudták sokáig megtalálni. És most ezeknek a tulajdonságait szeretném megmutatni néhány kísérleten keresztül” – szólt bemutatójáról dr. Tarján Péter, az MTESZ megyei egyesületének alelnöke. 

Tudósok, akár a Nyíregyházi Egyetem Műszaki és Agrártudományi Intézetének oktatói, szakemberei is foglalkoznak azzal – a hírek szerint –, hogy a haszonnövényeket hogyan lehet módosítani, esetleg új szárazságtűrő fajtákat kinevelni, melyek ellenállóak a globális felmelegedés körülményei között is.