Karácsony a Föld körül – Ünnepi szokások a nagyvilágban

Noha a mindent elárasztó karácsonyi pop- és giccskultúra túlzott fogyasztása esetenként nálunk is mítoszrombolásra programozta a szülőket, tudvalevő, hogy a magyar gyerekek ajándékait hagyományosan a Jézuska vagy az angyalka helyezi a fenyőfa alá. Európa legtöbb régiójában és a többi kontinensen azonban igen különbözőek az erre vonatkozó szokások. Père Noël, Weihnachtsmann, Saint Nicholas, Sinterklaas, Christkind, Kris Kringle, Joulupukki, Babbo Natale – a Szent Miklós ihlette misztikus alaknak számtalan névváltozata ismert szerte a világon. A Mikulás azonban többnyire eltérő időpontokban érkezik az otthonokba, és a fadíszítés, valamint a meglepetések kicsomagolásának az ideje is szinte országonként változó - ahogyan az is, milyen étel kerül az ünnepi asztalra.

Európában a középkorig a Húsvét volt a legnagyobb ünnep, az ortodox országokban még ma is sok helyütt ez a legfontosabb egyházi esemény. Az ajándékozás télen így nem elsősorban a karácsonyhoz, hanem inkább a Mikuláshoz, Szent Miklós emléknapjához kötődött, s ezért hozza többnyire a Mikulás, a Télapó vagy a Karácsonyapó a legtöbb helyen az ajándékokat. A keresztények ugyanis sokáig a kis-ázsiai szentre emlékeztek szívesebben, csak a 19. században következett be gyökeres váltás. Ekkor terjedtek el Magyarországon a karácsonyfák, és a Jézuska is ekkor érkezett először a gyerekekhez.

A „Mikulás-uralom” ellen először Luther Márton lázadt fel, és szakított számos addigi szokással. Luther javasolta, hogy ne december hatodikán, hanem 24-én adjanak ajándékokat az emberek egymásnak, és szerinte ezek a meglepetések magától Krisztustól származnak.

Kisdedkultusz és Mikulás-uralom

A szigorú lutheri Jézus-alak azonban nem tölthette be igazán az ajándékosztó szerepet. Erre sokkal alkalmasabb volt a gyermek Jézus: inkább a Jézuska ossza a jutalmakat. A Jézuska, vagyis a Christkindl alakja Dél-Németországban, Svájcban és Ausztriában, a 19. század végén pedig egész Németországban elterjedt. A Habsburgok uralma alatt álló területeken, a későbbi Osztrák-Magyar Monarchia országaiban hasonló kultuszok váltak népszerűvé az ellenreformáció révén.

Először Luther Márton állított karácsonyfát a családjának

A Kisded kultuszát egy középkori magyar legenda is erősítette, IV. Béla korából fennmaradt egy történet egy papról, akinek a gyermek Jézus megjelent. A Kisded állítólagos köntösét pedig ezután valódi kultusz övezte a középkori Magyarországon. Ez is hozzájárulhatott a hozzánk cseh-osztrák közvetítéssel eljutott Jézuska-kultusz megerősödéséhez.

A nevek a Mikulást, vagyis Szent Miklóst takarják. Miklós a negyedik században volt püspök, számos jótette közül főleg a gyerekekkel való törődés, nagylelkűség és ajándékozás miatt vált híressé. Hollandiában már a 13. században elterjedt az a szokás, hogy ajándékokat adnak Szent Miklós nevében. A modern Mikulást, Santa Claust az Egyesült Államokban, pontosabban New Yorkban találták ki, s mivel New Yorkot hollandok alapították, adott volt a holland Sinterklaas újrafelfedezése. Eleinte püspöki fejfedőben ábrázolták, csak az 1880-as években nyerte el ma is ismert ruházatát, de az 1920-as évek hirdetéseinek köszönhető, hogy ma már mindenhol ugyanúgy ábrázolják: kissé túlsúlyos, mosolygós öregember, fehér szakállal.

Karácsonyi szokásainkon kívül az angolszáz, ezen belül is az amerikai tradíciók azok, amelyek a legnépszerűbbé váltak – nem csekély részt Hollywood közvetítésével.

Dobozolás a Föld körül

Az angoloknál Father Christmasre várnak a gyerekek. A brit mesék szerint a télapó – aki földig érő, piros köpönyeget visel – a kéményen keresztül érkezik a kandallóba, az ajándékokat pedig a kandallópárkányra akasztott hosszú szárú zokniba rejti el. A legenda szerint ugyanis egyszer a télapó, miközben a kéményben ereszkedett lefelé, véletlenül elejtett egy pár aranyérmét, amelyek a kandallón száradó zoknikba estek. A gyerekek levelet írnak neki, amit nem adnak postára, hanem bedobnak a kandallóba, hogy a télapó a felszálló füstből olvassa ki kívánságaikat. A Mikulás egyébként rénszarvas vontatta szánon érkezik a messzi Finnországból, Lappföldről, ahol az év többi részében él.

Az Amerikai Egyesült Államokban hasonló módon várják Santa Claust. A gyerekek levelet írnak az Északi-sarkon élő Mikulásnak, aki a manók segítségével egész évben ajándékokat gyárt. Karácsonykor aztán rénszarvasok által húzott szánra ül és a kéményen keresztül becsempészi az ajándékokat a fa alá vagy a kandallóra akasztott zoknikra. Jutalma keksz és tej, amit a gyerekek készítenek ki neki köszönetképpen. Oroszországban teljesen más az ünnep, hiszen az ajándékozás nem decemberben történik, hanem január elsején, de ugyanúgy a feldíszített karácsonyfa alatt. Ennek oka a pravoszlávok eltérő naptára, náluk a karácsony későbbre esik, mint Európában. A kék vagy piros ruhájú, trojkán közlekedő Gyed Moroz segítője Sznyegurocska (Hópelyhecske), Fagy Apó unokája. Olaszországban és Spanyolországban az ajándékozás fő napja nem Szenteste vagy karácsony napja, hanem Vízkereszt napja, azaz január 6-a.

Gyed Moroz a szovjet űrprogram fénykorában kozmonauták társaságában is gyakran feltűnt az illusztrációkon

Itália legtöbb vidékén La Befana, egy rusnya, de kedves boszorkány hozza az ajándékokat, bár ma már külföldi hatásra újabban már divatba jött Babbo Natale, azaz a Télapó, aki karácsonykor tesz látogatást a családoknál.

(A szintén jóindulatú Befana a mesék szerint szakadt ruhát, fekete sálat, kopott cipőt visel, haja ősz, szeme vörös, és tetőtől talpig korom borítja, mert a gyerekek házaiba a kéményen keresztül jut be. Seprűn lovagol az égen, vidáman mosolyog, hátán pedig nagy batyut cipel, tele cukorkával és ajándékokkal.)

Az olasz gyerekek nem virgácsot, hanem szenet kapnak a Télapótól, ha nem fogadnak szót.

Spanyolországban az erkélyen mászik be a Mikulás és csak édességet hoz, Vízkeresztkor a gyerekek a kitisztított, kifényesített cipőiket a küszöb elé teszik, és abba kapják az ajándékot. Görögországban pedig január 1-jén ajándékoznak, Vaszileosz, azaz Szent Vazul napján. Ausztriában Christkind, vagyis karácsony gyermeke az ajándékhozó, Németországban Weihnachtsmann, vagyis a télapó (karácsonyapó) teszi a fenyőfa alá a csomagokat. Fát mindenhol díszítenek, ez a szokás Németországból terjedt el az egész világon a 19. század folyamán.

Finnországban szaunázni kell még mielőtt bármilyen ünneplésbe kezdenénk. Ezt jobb még napnyugta előtt megtenni, mert a hiedelem szerint az esti órákban a visszatérő halottak lelkei foglalják el a szaunákat.

A lappföldi Joulupukki Finnországban szentestén viszi az ajándékokat a jó gyerekeknek. Rénszarvasok húzta szánon – amely a földön fut, s nem a levegőben röpül – jár házról-házra. Ha messzebbre utazik, repülőgépre ül

Az íreknél a karácsonyi ünnep két hétig tart. A karácsonyi mise előtt a Télapónak sört, whiskyt és rétest, a rénszarvasoknak pedig egy csokor sárgarépát készítenek ki az ajtó elé. December 25-én bontják ki az ajándékokat, 26-án pedig az emberek többsége lóversenyre megy. A karácsony izlandi nyelven Jol, ami a Jolasveinar-nak nevezett manóktól ered. Izlandon egy legenda szerint tizenhárom manócska rendszeresen megtréfálta az embereket, de amióta a Télapó ráncba szedte őket, azóta megszelídültek, és szorgosan készítik az ajándékokat a gyerekeknek. December elején már kiteszik a gyerekek a cipőiket az ablakba, és majd karácsonykor nézhetik meg, milyen ajándékot kaptak. Aki rossz volt, az csak krumplit kap.

Bejgli, zabkása, gomba, hering

Közép-Európa legtöbb országában az ünnep december 24-én, Szentestén kezdődik. Az ünnep egyik központi eleme, a karácsonyfa ekkora már áll, de még abban az egyszerű kérdésben sincs egyetértés, hogy mikor díszítsük a fát. A legtöbben december 24-én díszítik fel, sokan néhány nappal karácsony előtt, mások már december elején. A hagyományos vacsora alapja általában hal, vagyis valamilyen halleves, majd ponty krumplisalátával. Egyes régiókban a zabkása és a gomba sem hiányozhat, Lengyelországban heringet és borscsot esznek, Magyarországon pedig a bejgli elmaradhatlan. Csehországban az alma is fontos szereplője az estének, ebből jósolják meg, milyen lesz a következő év: ha a kettévágott alma csutkája szabályos csillag alakú, akkor sikeres lesz az év, ha csonka, akkor az betegséget vagy más bajt jelent.

Hello tourist!

Sok olyan, javarészt nem keresztények által lakott ország van, ahol szintén fontos ünnep a karácsony. Ennek egyik oka a gyarmatosítás – Indiában és Hongkongban például az angolok honosították meg az ünnepet, és az ország függetlenedése után is megtartották a karácsonyi hagyományokat. Más országokban a keresztény kisebbségek és a külföldi befolyás miatt lett ünnep a karácsony, és olyan országok is léteznek, ahol csak az ajándékozás és a fenyőállítás szokását vették át, ilyen például Japán, amely a második világháború utáni évtizedekben befogadóvá vált a megszálló amerikaiak kultúrája iránt.

Japánban főleg a kereskedők szorgalmazzák a karácsony megünneplését, hogy a karácsonyi szezonban el tudják adni éves forgalmuk harmadát. Karácsonyi díszek jelennek meg a nagyobb japán városokban, a cégek karácsonyi partikat tartanak és az emberek megajándékozzák egymást. Kínában csak Hongkongban és Makaóban hivatalos ünnep a karácsony, de az anyaországban is egyre többen veszik át az ajándékozás és képeslapküldés szokását. Itt is a kereskedők vették át a terjesztői szerepet, karácsonyi díszítésekkel próbálnak több terméket eladni decemberben. Thaiföldön pedig sok helyen a turisták kedvéért tartják meg, fenyőfa helyett sokszor pálmafát díszítenek fel. A déli féltekén fekvő Ausztráliában és Új-Zélandon szintén a "nyári" hőségben karácsonyoznak.

Az aussiek az outbackben is díszítenek karácsonyfát, többnyire műfenyőt, hiszen az igazi fenyőfa nem bírná ki az ünnepek végéig. Kihasználva a jó időt, sokan a szabadban vacsoráznak, délután a tengerparton pihennek vagy kriketteznek a hátsó kertben. Az ausztráloknál a Mikulás „szánját” nyolc fehér kenguru húzza.

Karácsonyfadíszítés az ausztráliai Sydney legnépszerűbb partszakaszán, Bondi Beachen

Latin-Amerikában is hasonlóan ünneplik a karácsonyt, mint az európai és amerikai országokban, fényekkel díszítik fel házaikat az emberek, képeslapokat küldenek és megajándékozzák egymást. A hőség ellenére itt is a téli tájak jelennek meg a dekorációkban, Brazíliában pedig selyemruhában ábrázolják a Grönlandról hozzájuk utazó Mikulást.

 

A képek forrása: Facebook

Forrás: hirado.hu