Az ünnepek előtti kapkodásban a fuvarszervezők kénytelenek egyszerűsíteni a megszokott munkafolyamatokon, így a rakománytolvajok szabadabban garázdálkodhatnak. A zsákmány általában élelmiszer, ezekre mindig van kiskereskedelmi, fogyasztói igény. Természetesen első helyen az édességek állnak, de az ilyenkor ellopott hús csomagolására is általában hamis címke és szavatossági dátum kerül forgalomba helyezés előtt.
A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) sajtóközleményében a „fehérgalléros”, azaz csalásos bűncselekmények veszélyére hívja fel a figyelmet: jóhírű fuvarozók nevében tevékenykedéstől a hamis cégvásárlásokon át a fuvarokat eltérítő ál-speditőrökig igen széles a skála.
Az ünnepek előtti hetekben mindig nagy a kapkodás: a fuvarszervezők általában kénytelenek egyszerűsíteni a megszokott munkafolyamatokon, nincs mindig idő a kellő jármű- vagy cégellenőrzésre, fáradtak már, és lankad a figyelmük. A bűnözők rendszerint ezt használják ki arra, hogy a fuvarpiacon garázdálkodjanak. A tetteseknek szintén kedvező, hogy az ünnepek előtt megnövekedett élelmiszer-kereslet közepette rendkívül sok és sokféle étel-ital és nyersáru mozog az utakon, s cserél gazdát. Mint az MKFE tájékoztatóiban többször beszámolt róla, a tapasztalatok azt mutatják, hogy a bűnözők elsődleges zsákmánya általában valamiféle élelmiszer, mivel ezekre mindig van kiskereskedelmi és fogyasztói igény, így ezeket roppant gyorsan el lehet tüntetni az orgazda-hálózaton keresztül. Az ünnepek előtt különösen figyelni kell a hússzállítmányokra, mert az elkövetők ilyenkor zsákmányolják azokat az adagokat, amelyeket karácsony előtt hamis lejárati dátummal vagy átcímkézve piacra tudnak dobni. Szintén gyakori zsákmány a csokoládé, desszert és cukorka.

Európában, így hazánkban is a piti ponyvafelmetszőkhöz képest jóval nagyobb fenyegetést jelentenek a fuvarpiac törvénytisztelő szereplőire a fehérgalléros bűnözők, akik akár két teljes kamionnyi friss marhahúst képesek eltüntetni néhány óra leforgása alatt.
Az ünnepek közeledtével érdemes tehát áttekinteni a fuvarpiac parazitáinak jól ismert módszereit, ismertető jeleit.
A fuvarpiaci bűnözők nem magányos farkasok, mint például a gázolajcsapolók. A rakománytolvajok bűnszervezetbe vagy bűnszövetségbe tömörült bandák, melyek tagjai otthonosan mozognak a fuvarozás világában, ám valamiről mégis fel lehet ismerni őket, mert a papíron látható adatok valamiben nem stimmelnek. A fehérgalléros bűncselekmények rendszerint ugyanazon három forgatókönyv szerint történnek.

A csalók jó hírű fuvarozók nevében ténykednek

Amióta a cégadatok nyilvánosak, a tettesek nem kitalált cégnevekkel próbálkoznak (melynek létezése internetes cégjegyzékből ellenőrizhető), hanem valós és leinformálható fuvarozó vállalkozások bőrébe bújva azok alkalmazottainak adják ki magukat, kreált e-mail címről kötnek üzletet, majd hamisított dokumentumokkal és lopott rendszámú járművel jelennek meg a megbízó telephelyén, ahol fel is veszik a rakományt, ám az áru sohasem érkezik meg. A minderről mit sem sejtő igazi fuvarozó cég vezetője már csak akkor jön rá, hogy a nevében idegenek tevékenykednek, amikor a hazai vagy külföldi megbízó több nap után rajta keresi az eltűnt árut.

A másik módszer: cégeket vesznek

Másik csalási módszer, hogy bűnözők eladásra kínált fuvarozó cégeket vásárolnak, majd kötnek üzletet. Arra építettek, hogy az addig tisztességesen működő és mindenki által jól ismert vállalkozás életében bekövetkezett tulajdonosváltásról a fuvarpiac szereplői (elsősorban a cég megbízói) csak napok vagy hetek elteltével értesülnek majd, s ezt az átfutási időt kihasználva azalatt ők szabadon garázdálkodhatnak és vehetnek fel rakományt, visszaélve a cég régi tulajdonosának jó hírével.

A harmadik: eltérítő álspeditőrök

A trükk lényege, hogy a tettesek a fuvarozót, pontosabban a rakománnyal már úton lévő gépkocsivezetőt tévesztik meg. A bűnszövetség egy tagja – pár nappal az akció előtt – egy (ismert vagy ismeretlen) speditőr cég alkalmazottjaként mutatja be magát, és megrendelést ad a fuvarozónak. A mit sem sejtő fuvarozó elvállalja a feladatot, majd elindítja megrakott járművét. Ekkor lépnek közbe ismét a speditőr-irodának álcázott bűnözők, akik valamilyen indokra hivatkozva telefonon arról értesítik a fuvarozót (vagy annak gépkocsivezetőjét), hogy a feladat teljesítése közben a rendeltetési hely váratlanul megváltozott, és új címet adnak neki a lerakodáshoz; köznapi kifejezéssel eltérítik a rakományt. A jónevű fuvarozók tehát jóhiszeműen járnak el, amikor az általuk igazi speditőrnek vélt ál-speditőr azonnali kérést teljesítik. Ennél a módszernél a tetteseknek tehát még saját járműre sincs szükségük, és díszpáholyból nézhetik végig, ahogyan a gyanútlan fuvarozó sofőrje az új helyen lerakja az árut. A mutatvány azon bukhat meg, ha a sofőr vagy a fuvarszervező szimatot fog, egy pillanatra elgondolkodik, és efféle kérdést tesz fel magában: „vajon miért akar valaki 24 tonna teasüteményt épp egy kerámiagyár depójában lerakatni?”

A rendőrség ezen új módszerek kivédésére azt tanácsolja a fuvarozóknak, hogy a lerakóhely megváltozásáról szóló utasítás valódiságát a fuvarozó diszpécsere magával a felrakóhellyel vagy lerakóhellyel ellenőriztesse, és soha ne az idegen speditőrrel! Hasznosnak tűnik, ha a fuvarozó vállalkozás felhívja diszpécsereinek és gépkocsivezetőinek figyelmét, hogy csakis ismert telefonszámról vagy ismerős személytől érkező útvonal-módosítási utasításnak higgyenek, és ne sajnálják az időt az ellenőrzésre.

Gyanús jelek

Mindenképpen legyen óvatos, ha az alábbi jeleket tapaszalja:

- a megbízó feltűnően ragaszkodik a fuvardíj készpénzes kiegyenlítéséhez,
meglepően csábító fuvardíjat ajánlanak,
- a partner sorozatosan kizárólag szűkszavú e-mailben vagy rövid SMS-ben kommunikál,
- bélyegző-lenyomatain görbék a sorok, vagy sorozatosan elmosódottak a betűk,
- a megbízó eltitkolja, ki az áru valódi tulajdonosa,
- a megbízás szövege nem megfelelő szakismeretről tanúskodik,
- szóban vagy faxolt lapon történik a fuvarmegbízás hiányos cégadatokkal,
többszörösen közvetített fuvar, és már nem is látni tisztán, ki kinek az alvállalkozója,
- gyanúsan, hirtelenül és indokolatlanul megváltozik a fuvar rendeltetési helye,
- gyanús a rendeltetési hely (pl. édesség lerakását egy betonüzemhez kérik),
- az árukibocsátó helyen egykedvű, szűkszavú gépkocsivezető kapucnis melegítőben és napszemüvegben, végig a kameráktól elfordított, görcsös fejtartással.

Rendőrségi forrásból azt a tanácsot kapta az MKFE: sürgős lenne, hogy az egyesületen keresztül minden jóhiszemű fuvarozó értesüljön a fenti módszerekről, mivel az év végi hajtásban a bűnözők mindig „nagyot kaszálnak”, és az összekeveredett munkanapok miatt ilyenkor tarolnak igazán. Hasonló dologra hívták fel korábban a figyelmet a TimoCom fuvarbörze illetékeseivel tartott közös, országjáró tájékoztató körutjuk állomásain: mint a tapasztalatok mutatják, a bűnözők nagyon jól tudják, hogy „pörgős” időszakokban, de különösen mindig hétvége előtt csaphatnak le, amikor már lankad a fuvarozók fuvarszervezőinek figyelme, torlódik a tennivaló, és kevesebb idejük van a visszaellenőrizgetésre; sőt, péntek délutántól az állami hivatalok és hatóságok sem tudnak már irodai háttérapparátussal rendelkezésre állni egy-egy engedély vagy rendszám valódiságának megvizsgálásához.

Az utóbbi időben elszaporodó fuvarpiaci bűncselekményekhez használt járművek adatait az egyesület hírszolgálata külön csatornán el tudja juttatni a NAV központi ügyeletére, amely – a regionális vám- és pénzügyőri főigazgatóságok ügyeleteivel – értesíti a járőrtevékenységet vagy határszolgálatot ellátó vámszerveket.

Ha a vámhatóság rakománylopás miatt körözött fuvareszközt von ellenőrzés alá, ezáltal fel tudja tartóztatni azt, és haladéktalanul értesíteni tudja a területileg illetékes rendőrkapitányságot.

A NAV illetékesei hangsúlyozzák: fontos, hogy a sértett (a rendőrségi feljelentés után) azonnal értesítse az MKFE-t, ha eltűnt járművet vagy rakományt keres. Az idő előrehaladtával ugyanis egyre csekélyebb annak az esélye, hogy a keresett tárgy megkerül.

Forrás: iho.hu