Karády Anna volt az Ünnepi Könyvhét vendége
fotó: Trifonov Éva

Az egyik legnemesebb könyves hagyomány, a kortárs magyar irodalom, a könyvek, az olvasók és a könyvkiadók ünnepe, a 95. Ünnepi Könyvhét és a 23. Gyermekkönyvnapok programsorozat hivatalosan is kezdetét vette csütörtökön, a Korzó 3. emeletén. A Móricz Zsigmond Könyvtár egészen hétfőig várja a könyvek szerelmeseit, változatos programokat kínálva számukra.

Baracsi Endre, a vármegyei értéktár elnöke nyitotta meg a 95. Ünnepi Könyvhetet. A pódiumbeszélgetés középpontjában nem más volt, mint Karády Anna. Az író dédszülei a környékről származnak, sokat meséltek neki erről a vidékről, elmondása szerint többet hallott a Nyírségről, mint Budapestről. Éppen ezért volt számára nagy öröm, hogy meghívták az Ünnepi Könyvhétre, ráadásul annak jegyében, hogy az olvasás fontosságáról és a könyvek szeretetéről beszéljen. Karády Anna mindennapjait áthatja az irodalom művészete, úgy fogalmazott, hogy a teremtett világ rendre inspirálja őt az alkotásra.

„Történelmi-romantikus regényeket írok, most jelenik meg, majd a 6. regényem ősszel. Most a tizenötödik században fogom kalauzolni az olvasókat. Az 1. regényfolyam egy trilógia, ott 1763-ban találja magát a 21. századi hős, és végülis arról szól a regény, hogy beilleszkedik és túléli a 18. századot úgy, hogy terve szerint egy nap hazajut, de elgondolkodik azon, hogy egy szerelem miatt esetleg a múltban maradjon, vagy a jövőt válassza? Ehhez képest a Zserbó sorozatban nincsen időutazás, nincsen benne egy ilyen csipetnyi science fiction elem sem, hanem 1910-ben Blanka kisasszonnyal a fiumei gyorsvonaton találjuk magunkat és az Adria partjáig utazunk. – nyilatkozta az írónő.

Karády Anna úgymond „mindenevőnek” tartja magát, az időutazás gondolata gyerekkora óta foglalkoztatja, így nem meglepő, hogy elsősorban a történelmi regények állnak közel hozzá.

„Nem mások az írásaim, mint a gondolat-kísérleteim, hogy mi lett volna, ha 1763-ban élek, hogy élném túl. Milyen lehetett a hangulat az a békebeli időszak a monarchiában, amikor nem hittük el, hogy a háború küszöbén állunk. Nagyon érdekes úgy belebújni a szereplők bőrébe, hogy azt hiszik, hogy amikor a hadba vonulnak a katonák, akkor mindenki megérkezik decemberre, ez egy könnyű, gyors művelet lesz, és ehhez képest, ahogy belesodródrak az 1. Világégésbe és ahogy előtte az édenkertből kirángatja őket. Ez a kontraszt nagyon érdekes volt, hogy milyen az embernek úgy a gondolkodása, hogy nincs mögötte az a tudás, ami már nekünk is van. Hogyha azt mondod valakinek, hogy háború mire gondol? - Hát valaha a poroszokkal háborúzunk… De ez nem egy olyan valós félelem, mint mondjuk nekünk, így, ilyen történelmi távlatból.” – tette hozzá Karády Anna.

Az Ünnepi Könyvhét az egyik legnemesebb könyves hagyomány, a kortárs magyar irodalom, a könyvek, az olvasók és a könyvkiadók ünnepe. Az első alkalom 1929 májusában volt, azóta is töretlen a népszerűsége Magyarországon. A Móricz Zsigmond Könyvtár egészen hétfőig várja a könyvek szerelmeseit az intézménybe, változatos programokat kínálva számukra. Szombatig ingyenes beiratkozással és amnesztiával is kedveskednek, illetve ezen a napon a Garázsvásáron igazi kincsekre bukkanhatnak az olvasók a könyvtár leselejtezett könyvei között.

Kapcsolódó galéria

Ünnepi könyvhét megnyitó 2024