2020-ban, a trianoni békediktátum centenáriumán, a pandémiás helyzet miatt szűkebb körben megtartott eseményen jelentette be dr. Kovács Ferenc, hogy a város méltó emlékjelet szeretne emelni a városban. A polgármester közösségi oldalán megmutatta, hogy javában készül a műalkotás. Érdeklődésünkre dr. Ulrich Attila, a kulturális területért felelős alpolgármester további információkat is adott a felvételek mellé.

Tavaly nyáron indult a konkrét megvalósítása a tervnek, amikor az önkormányzat a Miniszterelnökségtől és a Bethlen Alaptól érkező forrásra építve kiírta a meghívásos pályázatot. Augusztusra négy pályaterv érkezett be.

Egyetértésben fogadták el

Az alpolgármester kiemelte: az emlékmű terveit egy szobrászokból, kulturális szakemberekből álló zsűri bírálta el. Az önkormányzat emellett megismertette a kulturális bizottság tagjaival, valamint mindkét, a közgyűlést alkotó frakcióval is, kikérve a véleményüket. A döntés alapján a nyíregyházi kötődésű Makoldi Sándor készítheti el a Nemzeti Összetartozás Emlékművét.

Nyíregyházi kötődésű művész

Makoldi Sándor Miskolcon született, de a szakközépiskolát Nyíregyházán végezte 1992-ben, szobrász-bronzöntő szakon. Később vissza is tért városunkba, hiszen a Művészetiben tanársegédként szobrászatot tanított, önéletrajza szerint pedig a szintén nyíregyházi Abigél művészeti szakközépiskolában tanít. A Képzőművészeti Egyetem elvégzése után lett tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének, 2001-tõl pedig a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége szobrász szakosztályának. Rengeteg kiállítása volt, főként Borsodban, Hajdúban és Szabolcsban, s döntően e három megyében vannak köztéri alkotásai is. Az emlékművet bodrogkeresztúri műhelyében készíti.

Közös tudat

S hogy milyen lesz az antikolt bronzból készülő emlékmű? – Láthatóan életfaszerű, erős magyar motívumokkal. A gyökerek is a történelmünket idézik: honfoglalás kori hajviselet mintáján áll majd. De az erezet is magyar mintás lesz és a közös tudatosságunkat, összetartozásunkat fejezi ki, tetején a hagyományainkból ismert napkorong motívummal – részletezte néhány szóban dr. Ulrich Attila.

Jelentős méretek

Az emlékmű nemcsak dísze, hanem meghatározója is lesz a térnek, hiszen egy 4 és fél méter magas alkotásról beszélünk, aminek 3 és fél méter lesz a lombkorona egyik pontján a maximális szélessége. Egy nagyjából 6 méter átmérõjû, 1 méter magas dombon fog állni olyan talpsétányokkal, hogy a koszorúzásokat is meg lehessen tartani.

Emlékezés, szemléltetés

– Két gránitkő teszi majd teljessé az elején. Az egyik az állíttatókat mutatja be. Csakúgy, mint minden esztendőben a rendezvény, így ez az emlékmű is „közös”: ezért Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata mellett a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal neve is szerepel majd rajta. A másik pedig szemléltetni fogja a Trianon előtti és utáni Magyarország közötti különbséget, kiemelve azon megyéket, köztük hangsúlyosan a miénket, melyek jelentős területi veszteséget szenvedtek el a diktátum következtében – részletezte az alpolgármester.

Dr. Ulrich Attila

Történelmi tér, modern környezet

Dr. Ulrich Attila hozzátette, a környezet megfelel majd a modern kívánalmaknak. Egy új pihenőövezet születik, a tervek szerint okospaddal, amely még plusz információkat is szolgáltat, és szép éjszakai világítást is kap majd az egész. Ami az elhelyezését illeti: átellenben lesz az I. világháborús szoborral. Így azzal, hogy a Hősök terén kapott helyet az ’56-os emlékmű, egy igazi történelmi tér alakul ki, pontosabban zárul le, hiszen ezzel lesz teljes.

Összetartozunk

Tökéletes helyszíne lehet Nyíregyháza egy ilyen alkotásnak, hiszen a hármashatár közelében fekvő nagyváros, a közvetlen szomszéd területeken jelentős magyar ajkú lakossággal. Az összetartozás érzését Nyíregyháza a testvér- és partnervárosi kapcsolataival is erősíti: Kárpátalja, Partium és Felvidék (azaz Ukrajna, Románia és Szlovákia) magyarok által is lakott településeivel (például Ungvár, Beregszász, Szatmárnémeti, Nagybánya, Eperjes, Nagykapos). Az is tény, hogy megyeszékhelyünkön 2011. január óta közel 20 és fél ezer ember tett honosítási esküt. S az is, hogy a mai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye a korabeli, részben megcsonkított Szatmár, Bereg, Ung és Ugocsa vármegyék maradékaiból is áll össze...