„Két keréken a Nyíregyháza–Rakamaz–Tokaj tengelyen, a Bodrogzugban és a Zemplénben” műhelynap Rakamazon

A kerékpáros közlekedés fejlesztése világszerte és hazánkban is egyre nagyobb figyelmet kap, hiszen korunk számos kihívására kínál élhető és fenntartható alternatívát – például a klímaváltozás, a kőolajfüggőség, a városi torlódások és az egészségmegőrzés kapcsán. Az uniós célokhoz illeszkedve a fejlesztések mindeközben nem téveszthetik szem elől sem a közlekedésbiztonsági, sem a különböző társadalmi rétegek hozzáférhetőségi kérdéseit. Ezért fontos, hogy a településvezetők és a kerékpáros szakértők megfelelő fórumon tudjanak beszélgetni a kerékpáros közlekedés előretörésének kihívásairól.

Ennek szellemében zajlott le november 16-án az idei negyedik „Települések két keréken” konferencia. A rendezvényt Révész Máriusz, Aktív Magyarországért felelős államtitkár megbízásából a KTI Magyar Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézet munkatársai szervezték. A helyszínt Rakamaz Város Önkormányzatának támogatásával a Rakamazi Városi Művelődési Központ és Könyvtár biztosította. A helyszín vonzáskörzetébe tartozó polgármesterek, a térség országgyűlési képviselői, illetve turisztikai szolgáltatói képviselők kaptak meghívást.

Dr. Vinnai Győző országgyűlési képviselő köszöntőjében kiemelte, hogy a Nyíregyháza-Tokaj térség a 10 kiemelt turisztikai övezet egyike, ez pedig arra predesztinálja a településeket, hogy együttműködjenek. Ez elengedhetetlen a turisztika területén, hiszen a turisták nem nézik, hol végződik egy település, és hol kezdődik a következő. A cél, hogy az ide utazók minél több időt töltsenek itt, ismerkedjenek a helyi látnivalókkal, és kapcsolódjanak be az aktív turizmusba. Ez azért fontos, mert a KSH adatai szerint az összes magyarországi munkavállaló közel tíz százaléka a turizmusban dolgozik, ez 440-450 ezer munkahelyet jelent, a GDP 2%-át adja a vendéglátó- és szálláshelyek bevétele. Hangsúlyozta, hogy a térség adottságai kifejezetten előnyösek az aktív turizmus számára.

Felhívta a figyelmet arra a kormányzati bejelentésre, hogy az egyik térség, ahol a közeljövőben kiemelt fejlesztéseket valósítanak meg, az Tokaj térsége.

Hangsúlyozta, hogy térségi szintű integrált turizmusfejlesztésre van szükség, azt kérte a települések vezetőitől, hogy ne konkurenciát lássanak egymásban, hanem működjenek együtt, erre pedig lesz lehetőségük, hiszen a „Helyi és térségi turizmusfejlesztés” című, TOP-Plusz programban Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyében több mint ötmilliárd forint áll rendelkezésre.

Az eddig elvégzett munkáról elmondta, hogy a Nyíregyháza-Tokaj kerékpárút tapasztalatai szerint nagyon kedvező fogadtatásra talált. Sokan használják, nem csak alkalomszerűen, vannak osztályok, baráti társaságok, amelyek rendszeresen kerékpártúrákat tesznek. A kerékpáros közlekedés biztonságán is nagyot lendített, mert nem kell kimenni a forgalmas autóútra, vannak helyi hálózatok is, amelyek kapcsolódnak, például Rétköz vagy Ibrány irányába, amelyeken hangulatos túrákat lehet tenni.

Kifejezte reményét, hogy a konferencia apropót ad arra, hogy az érintett szereplők átgondolják, milyen potenciál rejlik a turizmusban, hogyan tudnak együttműködni, és az aktív turizmust hogyan lehet fejleszteni a térségben.

Bodnár László, a rendezvénynek otthont adó Rakamaz polgármestere köszöntőjében elmondta, tapasztalja, hogy a kerékpáros közlekedés fejlesztése hazánkban is egyre nagyobb figyelmet kap. Mindig is volt igény a kerékpárral történő biztonságos közlekedésre, és ezen a területen jelentős előrelépések történtek a térségben. Az infrastrukturális fejlesztések térségeken átívelő erőfeszítések, ahogyan például Rakamaz és Tokaj esetében is elmondható, hogy a két települést nem elválasztja a folyó, hanem összeköti a híd. Céljuk közös, együttműködve biztosítják, továbbfejlesztik a kerékpáros közlekedés infrastrukturális elemeit, mert így szolgálhatják az itt élők és az idelátogatók érdekeit.

Révész Máriusz, Aktív Magyarországért felelős államtitkár nyitóelőadásában elmondta, hogy elkészült a Nemzeti Kerékpáros Stratégia, amelynek célja, hogy növekedjen Magyarországon a kerékpárral közlekedők száma, és a kerékpáros turizmus részaránya. A stratégia emellett arról is szól, hogy milyen városban szeretnénk élni: egy autókra optimalizáltban, ahol egyre több sávot építenek, ezzel egyre nagyobb dugóknak adva teret, vagy egy holland vagy dán mintára kialakítottban, ahol próbálják a városon átmenő forgalmat csökkenteni, és a közlekedést kerékpárosok és gyalogosok számára is vonzóvá tenni.

Több olyan lehetőséget is bemutatott a konferencián részt vevő polgármestereknek, például kerékpártúrák szervezéséhez kérhető támogatás, gyermekek részére szervezett vándortáborok vagy a munkavállalók számára biztosítható kerékpárokkal kapcsolatos pályázat.

A konferencia keretében a résztvevők áttekintették és megvitatták, hogy miért elengedhetetlen a kerékpáros közlekedés támogatása, illetve milyen szemléletben érdemes viszonyulni a fejlesztési kérdésekhez, milyen eszközökkel érdemes fejlesztéseket kezdeményezni. Madarász-Losonczy Bálint, a Miniszterelnökség Aktív Mobilitási Főosztályának vezetője egyrészt ismertette a Kormány által 2023 októberében elfogadott Nemzeti Kerékpáros Stratégia főbb pontjait, másrészt válaszolt a polgármesterektől előzetesen beérkezett kérdésekre.

Barta Gergely, a KTI munkatársa egy interaktív kvíz formájában mutatta be a kerékpározással kapcsolatos tévhiteket: melyek azok a területek, amelyekkel kapcsolatban bizonytalanság van a közlekedőkben, illetve melyek azok a jellemzően alaptalan hiedelmek, amelyekre hivatkozva sokan nem mernek kerékpárra ülni. Barna Zsolt, a Magyar Mérnöki Kamara Kerékpáros Szakosztályának elnöke, az Értékterv Kft. ügyvezetője a térségi kerékpáros hálózatokról, a kerékpáros infrastruktúra beruházások megfelelő előkészítéséről, illetve a hivatásforgalom és a rekreáció kapcsolatáról osztotta meg tapasztalatait. Bereczky Ákos, az Értékterv Kft. munkatársa az iskolai mobiltás mindenkit érintő kérdéseit tette fel: a tanintézmények környezetében égetően fontos olyan kialakításokat támogatni, amelyben a szülők könnyű szívvel el tudják engedni gyermekeiket önállóan gyalogosan vagy kerékpáron. Coates Ádám, a Magyar Kerékpáros Turisztikai Szövetség (MAKETUSZ) képviseletében bemutatta a Kerékpárosbarát Szolgáltatói Hálózat alappilléreit: miért érdemes a kerékpáros turisták számára vonzó környezetet teremteni, és milyen (sok esetben olcsó és egyszerű) intézkedéseket tehet ezért egy településvezető. Végül egy kerekasztal- beszélgetés formájában Madarász-Losonczy Bálint gondolkodott együtt Bodnár Lászlóval (Rakamaz polgármesterével), Dévald Istvánnal (a Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács ügyvezető igazgatójával) és Tóth Lászlóné Nagypál Mónikával (a fonyi Zempléni Szálláshely tulajdonosával) a kerékpárosok helyi megítéléséről, és arról, hogy mit lehetne tenni, hogy az emberek rendszeresebben kerékpározzanak akár munkába menet, akár rekreációs céllal.

A konferenciát kerékpározással zárták, ahol a vállalkozó szelleműek bejárták Rakamaz és Tokaj kerékpáros szempontból érdekes, követendő vagy éppen kevésbé követendő kialakítású létesítményeit.