Április végéig meghosszabbította a kormány az élelmiszerárstopot. Az indoklás szerint az elhúzódó ukrajnai háború és az elhibázott brüsszeli intézkedések nyomán kialakult szankciós infláció miatt hozták meg a döntést. Jelenleg nyolcféle termékre érvényes az ársapka, a február óta érvényes lista egy hónapja bővült a tojással és a burgonyával. A kormány hangsúlyozta, hogy továbbra is elkötelezett a családok támogatása mellett – hangzott el az M1 Híradójában.

A kormány még év elején döntött arról, hogy több alapvető élelmiszer árát befagyasztják.

„Úgy döntöttünk, hogy hat termék esetében, kristálycukor, búzafinomliszt, napraforgó étolaj, sertéscomb, csirkemell és a 2,8  százalékos tehéntej esetében beavatkozunk az árak alakulásába” – ezt januárban mondta Orbán Viktor. A miniszterelnök, akkor azzal indokolta a kormány lépését, hogy a folyamatosan dráguló energia miatt nőnek az árak Európa szerte és a családokat meg kell védeni. Az intézkedés kimondta, hogy az árstopos termékek nem kerülhetnek többe, mint amennyibe 2021 közepén kerültek.

„Újabb két termékre szükséges kiterjeszteni az árstopok rendszerét” – ezt nagyjából egy hónapja jelentette be a Miniszterelnökséget vezető miniszter, amikor is a tojással és az étkezési burgonyával bővítették a hatósági áras termékek körét. Gulyás Gergely azt mondta, a magyar gazdaság leginkább a szankciós inflációval küzd, aminek a leszorításához a burgonya és a tojás árának a befagyasztása is hozzájárulhat. A miniszter ekkor adta hírül azt is, hogy a kistelepülések boltjai támogatást kapnak az árstopok miatt.

Az ársapkák működnek, a vásárlók ugyanis azokból a termékekből vásárolnak többet, amikhez olcsóbban jutnak hozzá – ezt már Nagy István erősítette meg, annak kapcsán, hogy az új év első hónapjaiban is megmarad az élelmiszerárstop.

Az AKI Piaci Árinformációs Rendszer adatai is alátámasztják az agrárminisztert, hiszen az ársapkás termékekből idén eddig sokkal több fogyott, mint 2021 ugyanezen időszakában.

A legnagyobb, több mint 80 százalékos növekedés a 2,8 százalékos UHT tej esetében figyelhető meg, de a többi ársapkás termék esetében is 25 százaléknál nagyobb a fogyasztás bővülése.

A miniszter kifejtette: a boltokban, az üzletekben biztosítani kell, hogy rögzített árú termékekből elegendő mennyiség legyen a polcokon.

Ennek érdekében határozták meg, hogy a kereskedők az érintett termékekből a 2021. évi átlagos napi mennyiséget kötelesek árusítani. Ezt a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi. A szabályok megszegése pénzbírsággal vagy az üzlet bezárásával büntethető.

A híradónak nyilatkozó elemző szerint az élelmiszerárstop azon túl, hogy kézzelfogható segítséget nyújt a családoknak, hozzájárul az infláció csökkenéséhez.

„Az egész régióban megfigyelhető az, hogy szankciós infláció van, a szankciók miatt megnőtt az élelmiszereknek az ára. ezt a hatást ellensúlyozza a kormánynak az élelmiszerárstop intézkedése. És ez azt jelenti egyébként, hogy az inflációs hatások is kisebbek Magyarországon, éves szinten az inflációs mutató az 1-1,5 százalékkal is alacsonyabb lehet így, mint az élelmiszerárstop nélkül lett volna” – fogalmazott Sebestyén Gáza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője

A kormány más módon is segíti a családokat, így például a rezsicsökkentéssel. A legfrissebb adatok szerint a magyar háztartások novemberben is Európában a legkedvezőbb árat fizették az energiáért.

Forrás: hirado.hu