Nem veszik a vetőmagot a gazdálkodók, ez pedig súlyos problémákat és hiányt okozhat majd az őszi betakarítási időszakban – mondta Rácz Imre, az agrárgazdasági kamara vármegyei elnöke. Szerdán ülésezett a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Közgyűlés, ahol a mezőgazdaság helyzetéről is egyeztettek a képviselők és a szervezet elnöke. A napirendi pontok között elfogadták Nyíregyháza TOP Plusz Városfejlesztési Programtervét is, amely egészen 2027-ig vetíti elő a város előrehaladását.

A mezőgazdaságban dolgozók jól tudják, hogy mindig vannak mélypontok, nehezebb időszakok, amelyet gyorsan válthat egy sikeres év – ilyen hullámzó volt az elmúlt néhány esztendő is Magyarországon.

Egyszer fent, egyszer lent

Kezdve a Covid okozta korlátozásokkal, amikor felértékelődött az önellátás a globális forgalommal szemben. Ezt követően a csapadékos időjárás bő termést és jó értékesítési lehetőségeket hozott, 2021-ben a gazdálkodók bevétele az előző év sokszorosára nőtt – mondta az agrárkamara vármegyei elnöke. Aztán 2022-ben megnőtt a műtrágya- és az energiaár is, elkezdődött az orosz-ukrán háború, illetve az aszály is rengeteg nehézséget okozott a mezőgazdaságban. 2023-ban a kukorica, a napraforgó, a búza termőterületein és a gyümölcsösökben is igazán jó termés volt, viszont a gyümölcsöket leszámítva ezek a termények még mindig a termelőknél állnak. Ennek oka az ukrán gabona beáramlása és az értékesítési nehézség, amelyet a magyar gazdák már jóval hamarabb felismertek a többi európai országhoz képest. Korábban senki nem állt ki Magyarország véleménye mellett, miszerint az ukrán termények rossz hatással vannak a többi ország gazdáira – tette hozzá Rácz Imre. A problémát most már máshol is érzékelik, több európai uniós országban is gazdatüntetéseket szerveztek, az elmúlt időszakban Záhonyban is volt két demonstráció, ahova az ország valamennyi részéről nagy számban érkeztek a gazdálkodók.

Kilátástalan helyzetben

A mezőgazdaságban dolgozók negatívan tekintenek a jövőre, ez látszik abból is, hogy egyre alacsonyabb mennyiségben vásárolnak vetőmagot – emelte ki a vármegyei elnök a szerdai közgyűlésen.

„A 2023-as évben a kukoricából még soha nem látott termésátlagunk volt, 9,2 tonna. Ezzel az átlaggal a megyében és ezzel együtt az értékesítési problémával gondot okoztak, hogy a gazdálkodók a nullára nem tudnak kijönni. Még szerencse, hogy az inputanyagok, a műtrágyára gondolva, ezek visszafelé indultak el, amit a pénztelenség hozott magával. Most visszamentek az árak a 2021-es év környékére, de amikor már kiürültek a zsebek, akkor nehéz egy újrakezdés és most lelkileg kellene az embereket erősíteni, hogy mégiscsak próbáljuk meg és vessünk tavasszal, mert nagyon sokan azon gondolkodnak, hogy nem is vesznek vetőmagot. A vetőmag-értékesítők már 30–40 százalékot engednek az árakból, de így sem kell. Ez azt vetíti előre, hogy nincs pénze az embereknek megvenni a vetőmagot és ez oda vezethet, hogy ősszel nem lesz betakarítás és egy ilyen megyében, mint amilyen a mi megyénk is, hogy a legnagyobb gazdálkodói létszámmal rendelkezik, ez súlyos problémákat okozhat” – nyilatkozta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Szervezetének elnöke.

Minden térségnek megvan a maga mezőgazdasági növénye, az ebben dolgozó gazdálkodóknak közös összefogással el kellene érni, hogy különböző feldolgozókat építsenek, így kész terméket tudnának piacra vinni – mondta Rácz Imre, aki úgy véli, a 2024-es évnek ez lenne az egyik fő feladata.

Elfogadták Nyíregyháza fejlesztési terveit

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Közgyűlésen elfogadták Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának TOP Plusz Városfejlesztési Programtervét is a 2027-ig tartó időszakra. Nyíregyháza TOP Plusz Városfejlesztési Programterve illeszkedik a vármegyei önkormányzat területfejlesztési koncepciójához. Filep Sándor, a Fidesz frakció tagja úgy nyilatkozott, olyan anyagot kapott a vármegyei közgyűlés, amely alapján tisztán látják, hogy merre halad Nyíregyháza fejlődése, majd a közgyűlés elnöke is véleményezte a beadványt.

„Biztos vagyok benne, hogy olyan terv készült a tapasztalatok alapján, illetve az áttanulmányozott programterv alapján, amely Nyíregyháza Megyei Jogú Város robbanásszerű fejlődését folytatja, amit az utóbbi években tapasztaltunk. Olyan pályán marad, amellyel meghatározza a vármegye arculatát a vármegyeszékhely a fejlődésével" – mondta Seszták Oszkár.

Kulcsfontosságú városok

„Nem lehet elszakítottan kezelni egymástól a nagyvárosokat és a körülötte lévő településeket, amelyek ugyanúgy részt vesznek a nagyváros életében, mint a nagyváros lakói” – erről a Megyei Jogú Városok Szövetségének első idei közgyűlésén beszélt Navracsics Tibor miniszter, majd hozzátette: a megyei jogú városok kulcsfontosságú szereplői az új fejlesztéspolitikának. Térségi kisugárzásuk alapján nemcsak magáról a megyei jogú városról van szó, hanem a környező települések együtteséről is. Rámutatott, hogy a megyei jogú városok vezetői felelősek azért is, hogy a környező településeken milyen az élet; milyen könnyen tudnak bejutni a városba az emberek, vagy találják meg a számításaikat a városban, vagy saját településeiken.