Az iskola épülete elõtt látható bronz mellszobra is (képünkön), Nagy Lajos Imre szobrászmûvész alkotása.
Sipkay Barna 1927. július 10-én született. Középiskolai tanulmányait a Kossuth Lajos Gimnáziumban végezte, majd beiratkozott a szintén Kossuth nevét viselõ debreceni egyetem jogi karára, amit a család szûkös anyagi helyzete miatt nem tudott befejezni. Egy ideig tisztviselõként, majd 1954-tõl haláláig a Kelet-Magyarország (akkor még Szabolcs-Szatmári Néplap, vagy egyszerûen csak Néplap) szerkesztõségében „áldozatosan és sikerrel” dolgozott, ahogyan azt Dienes István fogalmazta meg róla az 1971-ben leleplezett emléktáblán, amely ma is hirdeti nevét a megyei napilap szerkesztõségének bejáratánál.
Újságírói és szerkesztõi tevékenysége mellett rendszeresen jelentek meg novellái, elbeszélései a különbözõ irodalmi folyóiratok hasábjain. Már 36 éves, amikor a Gesztenyék címû novellájával felhívta magára a figyelmet. Elsõ regénye Messzi harangszó címmel 1963-ban jelent meg, amelyet aztán újabb kötetek követtek. Több színdarabot is írt, A világ peremén címût a miskolci Nemzeti Színház be is mutatta. Írásából készült a Nincs többé férfi címû, 1974-ben forgatott tévéfilm. A magyar irodalom története címû kötetben ezt olvashatjuk róla a Valamikor egy tónál címû írása kapcsán: „Sipkay éppen a fájdalmak, a szenvedés kimondásával, egy korszerû morál igényes normájával «gyógyítja» – amennyire az irodalom gyógyítja – a világ sebeit”. Munkásságát 1967-ben József Attila-díjjal ismerték el. Életének mindössze negyvenedik évében, 1968. január 28-án hunyt el.

 (Szerző: Ilyés Gábor helytörténész, www.emlekjelek.hu)

(Megjelent a Nyíregyházi Napló 2017. július 14-ei számában)