Mûterem, alkotómûhely, gépészet – sorolta a Nyíregyházi Televízió stábjának az építésvezetõ, hogy mi készül a Bencs Villában. A legnagyobb változás a földszinten tapasztalható majd. Itt egybenyitják a tereket, hogy nagyobb közönség befogadására is alkalmas legyen. A tervek szerint így akár kamaraszínházi elõadásokat, felolvasóesteket, vagy ahogy korábban is, koncerteket tarthatnak majd itt, népesebb közönség elõtt is.

BŐVÜLŐ FUNKCIÓK

A földszinten emellett egy hangulatos kávézó várja majd a vendégeket. A villa emelete is teljesen átalakul. Itt két lakosztályt alakítanak ki, amelyeket korhû bútorokkal rendeznek be. Ezekben lehetõség nyílik a Bencs család korának, azaz a 20. század elsõ évtizedeinek tematikus bemutatására. A padlástérben egy loft-mûterem lesz, amely alkalmassá válik arra is, hogy egy-egy mûvész számára ideiglenesen alkotó-otthonként szolgáljon.

ÚJABB PATINÁS ÉPÜLET

Nyíregyháza polgármestere azt mondta, az elmúlt években népszerû kulturális programoknak adott helyet a Bencs Villa. Ezt a funkcióját szeretnék erõsíteni a következõ idõszakban is, amellett, hogy egy egyfajta múzeummá és alkotóházzá is válik. Dr. Kovács Ferenc azt is hozzátette, a felújítás õszre elkészül. –  Ebben az évben befejezõdik az átalakítás, reményeink szerint novemberben már birtokba vehetjük és használni tudjuk az épületet a korábbinál több funkcióra. Azért is örülök, hogy újra visszakerül a város kulturális keringésébe, mert méltatlan körülmények voltak itt 2010 elõtt – tette hozzá dr. Kovács Ferenc. Majd szerkesztõségünknek kiemelte: ezzel a beruházással is folytatódik az általuk elkezdett városszépítési stratégia, mely során régi, patinás épületek újulnak meg sorra Nyíregyházán. 

(Szerző: Z. Pintye Zsolt)

Dr. Kovács Ferenc polgármester a helyszínbejáráson

TURISZTIKAI CÉLPONT LEHET A VILLÁBÓL

A Bencs Villa felújítása kormányzati támogatással, a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program segítségével történik meg. A rekonstrukció teljes összege több mint 300 millió forint, aminek teljes része támogatásból valósul meg.

A Bencs Villa átalakításával egy többfunkciós turisztikai attrakció jöhet létre. A projektben nagy hangsúlyt kap a minõségi turizmus feltételeinek kialakítása és egy olyan attrakció létrehozása, amely színesíti a város látványosságait és programkínálatát, új élményelemekkel gazdagítva. Az épület külsõ megjelenésében teljességgel megõrzi az eredeti formáját, belsõ tereiben korabeli enteriõrök váltakoznak az új igényeket kielégítõ korszerû anyagokkal, technikákkal.

NAGYOBB TÉR, KORHŰ KÁVÉHÁZ

A földszinti nagy terek összenyitása mobil falrendszer segítségével történik meg, amellyel lehetõvé válik nagyobb közönség befogadása is. Ezáltal az épület otthont adhat kiállításoknak, felolvasóesteknek, s kamaraszínházi elõadások helyszínéül szolgálhat. A földszinten helyet kap egy korhûen berendezett kávéház, és megújul a villa déli és keleti oldalán lévõ földszinti terasz is, mely akár egybe is nyitható majd a földszinti belsõ térrel, tovább növelve annak méretét.

KIÁLLÍTÁS, KERT, KERÍTÉS

A villa emeletének teljes átalakításával helyt kap egy felnõtt lakosztály, ahol a korhû bútorokkal berendezett társalgó, nõi és férfi hálószoba és fürdõszoba bemutató terek lesznek kialakítva. A másik lakosztályban lehetõség nyílik a kor kulturális, tudományos és mûvelõdési emlékeinek kiállítására a könyvtárszoba, a kutatószoba és a pihenõszoba tematikus berendezésével. A lakosztályokat kiállítási céllal mutatják be a nagyközönség részére. A kert megújításának része egy történeti emlékút és rekonstruált eredeti sétány megvalósítása, valamint az új kerítés, mellyel a villa impozáns összképet nyújt majd.

A leendő fogadótér látványterve

Az egyik lakosztály látványterve

A kiállítóterem látványterve

A BENCS VILLA NÉVADÓJA

A Sóstói úti villasor egyik impozáns épülete a Bencs Villa. Ez polgármester lakhelye volt egykor, hiszen itt élt családjával dr. Bencs Kálmán, a villa építtetõje és névadója. Bencs László legkisebb fiáról van szó, aki 1918-ban lépett apja nyomdokaiba, amikor polgármesterré választották. A Bencs család villája 1927-ben épült. A második világháborút követõen elõbb tüdõszanatórium volt, majd óvoda lett. 1989-tõl tanszálloda, a város vendégháza. A felújítás elkezdéséig pedig a kultúra és a mûvészetek otthona, hétrõl hétre változatos és értékes programokkal. Bencs Kálmán 1884-ben született, polgármesterként az volt a célja, hogy Nyíregyházát a modern városok sorába emelje. Hivatalba lépése után elsõ sikere a város és a megye elsõ szakirányú középiskolájának, a felsõ kereskedelmi iskolának (ma Széchenyi István Szakközépiskola) a megnyitása volt. A Károlyiakkal kötött örökváltság 100. évfordulóján, 1924 õszén országos mezõgazdasági, ipari és kulturális kiállítást szervezett. Másfél héten át Nyíregyháza látta vendégül az országot, amely ekkor kapta meg – elsõsorban a parkjainak köszönhetõen – a virágos jelzõt. Az õ idejében épült fel a Pénzügyi Palota (ma a Jósa András Múzeum épülete), a megyei rendõrkapitányság, egy új kétemeletes kórházi pavilon, a Luther-ház és a katolikus bérház, valamint sóstói hidegstrand létesült és megtörtént a késõbb kiépített repülõtér alapozása is. Városirányító és -szépítõ munkáját a kormányzó 1924-ben Magyar Királyi Kormányfõtanácsosi cím adományozásával ismerte el.  (Szerzõ: Ilyés Gábor helytörténész)