Az õsz, a tél és a tavasz egyértelmûen a rapszodikus idõjárásról szól. Míg egyik nap hétágra süt a nap, este pedig csillagok milliói borítják be az égboltot, addig könnyen elõfordulhat, hogy alig pár óra elteltével már sûrû köd száll le, amit aztán szinte véget nem érõ esõzés követ. Ehhez pedig legjobban a sofõröknek kell alkalmazkodniuk, igaz, a tapasztalat azt mutatja, sokszor helytelenül teszik ezt. A témában a napokban bejegyzések tucatjai láttak napvilágot a népszerû közösségi portálon. Kérdésünkkel megkerestük a rendõrséget is. Fehérvári Marietta r. százados, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendõr-fõkapitányság sajtóreferense arról tájékoztatta szerkesztõségünket, hogy a hatályos KRESZ egyértelmûen kimondja, hogy tompított vagy távolsági fényszóró helyett vagy mellett ködfényszórót, továbbá hátsó helyzetjelzõ ködlámpát abban az esetben szabad használni, ha a látási viszonyok ezt indokolják.
– A KÖHÉM kimondja, hogy a ködfényszóró köd, hóesés, felhõszakadás vagy porfelhõ képzõdése esetén, a hátsó ködlámpa pedig kizárólag köd esetén használható – magyarázta a sajtószóvivõ. Õsszel és télen az idõjárási és látási viszonyok kedvezõtlenebbé válásával sajnos találkozhatunk olyan gépjármûvezetõkkel is, akik a ködfényszórót és a ködlámpát szabálytalanul, indokolatlanul (esetenként megfelelõ ismeretek hiányában) kapcsolják be. Amennyiben a rendõr ilyet tapasztal, a helyszínen mérlegeli a körülményeket, és vagy figyelmeztetést alkalmaz, vagy helyszíni bírságot szab ki a jármû vezetõjével szemben. Amennyiben a gépkocsi sofõrje nem fogadja el a helyszíni bírságot, abban az esetben az illetékes rendõrkapitányságon szabálysértési eljárást kezdeményeznek vele szemben. Ilyen esetben a kiszabható bírság összege 5000 forinttól 150 ezer forintig terjedhet.

(Szerzõ: Bruszel Dóra)

(Fotó: internet)